Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

212/B

1

. A félig nyúzott "bakkecske A Egy gazda egymásután elküldi három fiát kecskét legeltetni. Minden este megkérdezi a fiukat is, a kecskét is, jól tartották-e a kecskét. A fiuk azt mondják, hogy igen, a kecske azt, állitja, hogy éhen-szomjan maradt. Az apa fiait sorra megveri /elkergeti/ s maga megy ki a kecskével a legelóre. A kecske annak ellenére,hogy a gazda szeme láttára ette-itta tele magát, este ismét azt hazudj a, hogy egész nap koplalt. B A gazda megmérgelődik, megköti a kecskét egy cölöphöz s elkezdi elevenen nyúzni. Mikor már félig megnyúzta, bemegy a házba kését megfenni. A kecske ezalatt elszakitja a kötelet, s világgá szalad. C Bebújik egy rókalyukba /egy nyul házába/. Mikor a róka hazatér,nem tud bemenni. Távozásra szólitja a kecskét. A kecske megfenyegeti /versben/, hogy ha bemerészkedik, összeszurkálja és megtapossa. A róka megijed, segitségül hivja a farkast, /*

2 rókát/, b/ a medvét /d/ nyulat, e/ őzet/. A kecske mindre ráijeszt, végül c-^ a sündisznót /cg szúnyogot, Cg méhet, darazsat stb.

/hivják segitségül. Az nem ijed meg a kecske fenyegetésétől, hanem behengeredik a rókalyukba s a kecskét jól összeszurkálja. A kecske egy darabig állja, de végül is kénytelen menekülni. A róka és társai felfalják. 1.,Nagykoros, Pest m. /1862/ MNGy. I. 453-458 p. 12. sz. 212/B* mt. A B Ca^hc^. 2. letesd, îolozs m. 1940-1942. UMNGy. 71. 80 p. 71.sz. 212/B* mt. A B Ca-jbcj. 3. Debrecen, Hajdú m. Nyr. Till. /1879/ 45 p. 212/B

X mt. A B Cagbc^. 4. Székelyföld /1885/ Benedek SzT. 283-285 p. 212/B* mt. AB Ca^bCgC^. 5. Kisborosnyó, Háromszék m. 1948. Konsza, 25-26 p. 13. sz. 212/B* mt. A B Ca^. 6. Száján, Torontál m. 1881. Kálmány Sz. II. 135-138 p. 13.sz. 1431* mt. + 213* mt. A B C D + 212/B

1 mt. A B Cai»^. 7. Kistárkány, Zemplén m. 1880-90 körül. Berze Nagy MNT. I. 175 p. 8. sz. vált. 212/B* mt. A B Ca-, /csonka/.