Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

202*. A kis kutya és a szamár Megirigyli a szamár a kis kutyát jó soráért, dologtalan életéért. Megkérdi tőle, miért szereti őt annyira a gazdasszony. A kutya szerint azért, mert két lábon szolgál és a farkát csóválja. A szamár megpróbálja utánozni a kis kutyát, dicséret helyett azon^ an verést kap. /NB.Aesop.P. IUI. 38 p., H. XT. 43-45 p.; Wienert KT. 45, ST. 19»./ 1. Becefa, Baranya m. 1934. Berze Nagy B.II. 54 p. 8. sz. 2. ? ? Marosi-Bagossy-Bak I. 34-34/b p. 3. sz. Berze Nagy B. 202

1 mt

. 203

x

. A c8obánci kutva Csobáncon nincsen kut, a lakosság a szomszéd községből hordja a vizet. Odajárnak a kutyák is inni, de mire hazaérnek, ismét megszomjaznak, fordulhatnak vissza újra. 1. ? /1927/ Ethn. XXXTIII. 39 p. 2. bek. "Lót-fut, mint a csobánci kutya" szőlásmondás magyarázata. 2. ? /1928/ Ethn. XXIII. 139 p. 2. bek. A csobánci kutya 3. ? /1928/ Ethn. XXXIX. 139 p. 4. bek. A csobánci kutya 205

x

. Miért nincs a kutyának háza? A Télen a fázó kutya még a szobába is behúzódna, de a bolhái miatt kizavarják. Ilyenkor kicsire összegömbölyödik s fogadkozik, hogy majd ha meleg lesz, épit ő magának házat, hiszen nem kell neki nagy. B Nyáron kinyujtózik a melegben, még a nyelvét is kilógatja,

s eszébe sincs a ház épités, mert kinek van kedve ilyen nagy hőségben dolgozni, aztán meg nagy ház is kellene neki. Majd épit ő magának télen. Igy nem készül el a kutya háza sohasem.