Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

6

1 mt. A B. BN. 44

x mt. BP. II. 207 p. 8*. A róka elégeti a farkast A Találkozik a farkas a rókával. Kérdi tőle, hova megy. "Húst enni!" A farkas is csatlakozni szeretne. A róka bele is egyezik azzal a feltétellel, ha előbb szalmát és gyufát szerez. A farkas megteszi. B A róka felköti a szalmát a farkas nyakába és meggyújtja, hogy jobban lássanak. Mikor a tüz sütni kezdi a farkast, a róka azt tanácsolja neki, hogy szélnek szaladjon. A farkas elég. 1. Majdan, Torontál m. 1882-85. EA. 2771. 301 p. 25. sz. 8

1 mt. A B. Vö. A.. ATh. 8 mt.; vall. X

2/A mt. 15. Róka a keresztelőn A A róka és a farkas /medve/ aratni /fonóházba/ indulnak. Útközben egy tőkében mézet /házban szilvát, tejfölt stb./ találnak. Ugy határoznak, hogy elteszik aratás utánra /télire/. B A róka elhiteti a farkassal, hogy keresztelőre hivják. a/ Megeszi a közös zsákmány egy részét, a farkasnak nem visz semmit. Kérdésére azt válaszolja, hogy az újszülött neve "Megkóstoltam" /v. hasonló/. b/ Másodszor a gyermek neve "Pélig kinyaltam", c/ harmadszor "Mind megettem". C A farkas /medve/ gyanút fog, s elmegy megnézni a zsákmányt. Az edényt üresen találja. Nekitámad a rókának. A zenebonára megjelenik egy ember bottal, s a farkast jól elveri /a róka elmenekül/.