Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Dömötör Sándor: Vasmegyei hagyományok a patkányirtó molnárról

126 dik Dall Szárad a Bokor a tetőn Haragszik reám a szeretőm Verje aeg ai Isten El áakáldik ellenen 2. Istenem uran az ollyat Ostoriddal sulytollyad Aki a más háta megett Buza közé konkolyt hinteget 3. Hej Rosea rózsa piroa Tagy Hajnali álon idea Tagy Te pedig Marin enyia Tagy Csak az után el ne hagy 4. Marikán lelkem engegy meg Jer közelebb csokoly meg Tudod, hogy amit Tétettem Tiszta szerelemből tettem 5. Tsokoly meg Marim szép száddal He gondoly a Rósz világai Csckollyuk egymás mind addig Mig a rózsa nem nyilik. (Variáns: Erdélyi II. 7. Gyergyószentmiklós /Csik m./ Kodály M.H. 1262/b-l. A lo7. dal /Édesanyám Tétke nem is másé/ Táltozata Erdélyi II. 7o. sz; 114. sz. /Alig kezdett napom fénye derülni/,Erdélyi I. 353. sz.; a 168. dal Tariánsa /Igyunk barátim csendesen/ Erdélyi I. 212. sz.; 121-es sz. Csokonai vers /Estre jött a parancsolat/ szintén megtalálható Erdélyi II. 478. sz. dalaként. A 128. sz. dal /Nehéz tudni célját végit/ Erdélyi 442. sz. dalának variánsa; a 115. sz. /Készülj szép magyar nemesség/ megtalálható Erdélyi III. 243-as dalaként, továbbá Kriza János 32o. sz.; 149. sz. dal /Megjelentem panaszimat/ Kriza: Vadrózaék 83. sz., a 18o. dal variánsa /A vadászok mind ugy szoktak/ szintén Kriza: Vadrózsák. Ismeretlen szerzőktől c. fejezet 498-as számú dalaként megtalálható.) Az egri kéziratos dalgyűjtemény megismertet bennünket egy XIX. század elejei feltehetőleg diák vagy legalábbia "deákos" műveltségű ember daltudásának egy részével. Megállapíthatjuk, hogy a XVIII. századi rokokó izü énekek mellett mindjobban előtérbe kerül a népies dal e gyűjteményben is. Ezeknek a daloknak a népszerűségét az mutatja,hogy a XIX. század első népköltési gyűjteményeiben mint népdalokat közlik. Megjelenik az ismertetett kéziratban a mai értelemben vett népdal is. Ezeket a XVIII.-XIX. századi kéziratokban felbukkanó népdalokat érdemes volna egyszer már rendszeresen összeszedni és publikálni, népköltésünk története úgyis elég szegény történeti adatokban. Ezek az