Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Dömötör Sándor: Vasmegyei hagyományok a patkányirtó molnárról

2ü szerelmi dalok uralkodnak. A következő számarányban szerepelnek a különféle dalok: szerelmi énekek: 65; hazafias dalok: 6; tréfás diákdalok: 3; mulató dalok: 3; vegyes dalok: 17. A dalok strófasserkezetében a változatos, többsoros, heterometrikus rokokó formák mellett gyakori a XVIII. század egyik igen kedvelt strófaszerkezete a 8, 7 szótagu periódus kétszeri váltakozásából, keresztrimmel alakuló strófa.^ Kötetünk dalai esetében a 8, 7 szótagu periódus négyszer ismétlődik. Faludlnak kedvenc képlete volt, a XVIII. század költői szívesen használták. Ez a strófaszerkezet 23 dalnál fordul elő az ismertetett gyűjteményben. A korábban megjelent ánekeskönyvek alapján tudjuk, ahol a dallam és a szöveg együtt fordul elő, hogy a 8, 7 szótagu periódust egy 15 szótagu sornak tekintették. A daloskönyv 16 dalánál megtaláljuk a négysoros kétütemű felező nyolcast, továbbá a többi dalnál a felező hatos, a lo, 11-es és 12-es szótagszámuak különböző négysoros variációit. Az ismert költők versei közül az eddigi összevetések alapján legtöbb verssel Faludl van képviselve, aki magyaros ritmusú versei miatt a legnépszerűbb volt a XVIII.századi énekeskönyvekben.^ Faludinak a következő versei olvashatók: Erdő /Magos hegyek szelid erdők. 119. sz./; Hajnal /A szép hajnal miként hasad. 192. sz./; Hem mind vigasság a vigasság /Azon senki ne épitsen. 195. sz./; Szakácsének /A szakátsnak jól van dolga. 194. sz./; Remete /A kemény kősziklák kietlen kebelében. 197. sz,/; Phyllis /Pillis alszik méj álmába. 117. sz./; Szerencse /A szerencse változásin. 191. sz./; Tündérkert /Mély álomból felserkentem. 116. sz./. Meg kell jegyeznünk, hogy az ismert költők gyűjteménybe került versei sok esetben elvariálódva, az eredetivel nem megegyező strófarendben szerepelnek, Csokonain

ak a következő versei kerültek a gyűjteménybe: Daphnis hajnalkor /Szép hajnal emeld fel födünk felett az egek alatt, lőo.sz/; Feléledt pásztor /Amott hol a nyájas patak. 161. sz./,/Megálly haldokló pásztorom. 162. sz./; Szegény Zsuzsi táborozáskor /Estve jött a parancsolat. 121, sz./; Miért ne innánk /Igyunk barátink a komor. 17o.sz sz./. Ányos Páln

ak két versét találjuk meg. Egy boldogtalannak a panaszai a halovány holdnál /Szomorú csillagzat mely bus sugárokkal 135. sz./, /Im koporsód ajtajánál ál hiv szeretőd. 152. sz./. Szemere Pál Schillerből fordított Gyermek a patak mellett c. versével van képviselve. /Az Er mellett ült a gyermek. 156. sz./