Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
82./ Balassa I.: i. a. 12o. 85./Murkó, M.: Zur Geschichte der Heugaber, Wörter u. Sachen, 1929. II. 84. / Balassa I.: i. m. llo. 85. / A külföldi szakirodalomban annál inkább találunk adatokat a nálunk nématrilla né ran ismert rillatipusrs. Ennek a villának nagy területen rálő elterjedését indokolja as a tény is, hogy egyformán használják minden munkában; ott is, ahol a szénának nincs nagy jelentősége. Ismert a Balkánon, nyugati népterületen és északon. Hasonló típusokat közöl Zelenln is. Formai tekintetben is nagy egyöntetűséget mutatnak. Mellettük a természetes növésű favillák használata is ilyen nagy általánosságot mutat Európa bármely fában gazdag területén. Különösen Bielentsien munkájában találunk gazdag változatokat /Bolzgeräten der letten, 5o5/. 86. / Bergmann: Studien von ... Hocharagon und Havarra. Hamburg, 1932. 47. 87. / Telük kapcsolatos egy alföldszerte ismert vándort ruf a t arról van benne szó, hogy hol lehet a favillát beszerezni, A vége egy találóskérdés: Miről hires Árpád? A felelet az: Arról, hogy ott terem a vadkörte meg a favilla. 88. / Fényes E. : Szentes szabad mezőváros gazdasági tekintetben. Ismertető, III. 137. 89. / Horváth Mihály: Az ipar és a kereskedés története s 3 utolsó század alatt. Buda, 184o. 32. 90. / Szimics Mária: A debreceni országos vásárok története. Debrecen, 1938. 53. 91. / Jószágismertetés, IV. KisjenŐi uradalom. Budapest, 1864. 22. 92. / Szendrey Ákos és Zsigmond: Mutató a magyar szokás és babonaszótárhoz. HÉ. 194o. 87. 93. / Egy esetben fordult elő csak más néven való említése: Csongrádon a hasonló nagy szerszámot n nc£yfogő N-nak nevezik. 94. / A nálunk nagybőgő néven ismert nagyméretű gereblyére nem talűlunk Magyarországon kivül példákat, analógiát. Hálunk is csak az Alföldön fordul elő, nagyjából arra a helyre korlátozódik, ahol a hasitottágu magyar villa ismert. 95. / A gereblyekészitésnek szép leírását adja Ligers Ziedonis /Die Heuernte der Lettland. SAVk. 1947. 196/, a paraszti természetismeret megnyilvánulása a fa körültekintő kiválasztásában jelentkezik.
