Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

ral sog nam eiégedrén Budai Istvánt la a maga nyilaséból kivárta és lakassál ta két boglyára való füvét, asen erőszakos ki verésért egyik boglya Budai Istvánnak adjucticaltátott." /Dévaványa Tjkv. 1767./ 57. / Herman: i. m. 217. 58. / Goabócs Z.: Régi dolgok uj kiadásban. M.Iy. 711. 425. 59. / Tori S.: BA. 2232/16./Passab. Albániában a réteket és a szántóföldeket sövénnyel választják el egymástól. "Ha • határjelet elmozdítva találják, összehívják az öregeket és ezek a követ viszssaállitják. Maguk közül kiválasztanak egyet, ki odateszi lelkiismerete megszólalása szerint" /M.Gt.Ss. 1896. 159/. 60. / A kaszálódarabok jegyeivel megegyeznek a kiválasztott nádbokrokra alkalmazott jelek is. A Kissáréten általános a kiválasztott terület szélén 4-5 helyen az egy-egy ölre való nád gyékénnyel való összekötése/Szücs S: A régi Sárrét világa.Budapest, é.n. 115/. Ügyanigy kötik össze a levágásra szánt gyékényt is: egyik kezében összefog egy ember egy maréknyit és azt összeköti. Az ilyen kikötéseknek gazdag változata van: ritkán akad egy rétben két egyforma. Így minden vágó megismeri a rétben a magáét/Szücs S:A gyékény feldolgozása a Bihar megyei Sárréten. Debreceni Szemle, 1955. 598/. A legegyszerűbb kaszáló kijelöléseket Magyarországon kivül is megtaláljuk. Az alpesi gazdálkodásban egy tenyérnyi sávban meghagyják a füvet, az később jobban megnő, szine megváltozik, a továbbiakban éveken keresztül ez szolgál mezsgye gyanánt /Stabler: i.m. 218/. Néha a lekaszált, körülkerített széna széles árka nemcsak annak védelmét szolgálja, hanem egyúttal tulajdonjegy is. Hódmezővásárhelyen a XVIII, században a kaszálón hagyott boglyákat szabad zsákmánynak tekintették, aki biztosítani akarta magának, az tartozott azt körülkeríteni és égetni /Szeremlei: 1. m. IV. 276/. 61. / "Senki másnak osztott, vagy irtás réteken hatalmasul kaszálni ne menjen, máskép, ha odamegyen, munkája veszett légyen" - 1711-es bátaszéki rendelet /M.Gt.Sz. 19oo.l28/. 62. / "Mikoron pedig a füreboosájtás ideje leszen, senki időnap előtt ki ne menjen, hanem amint megbocsájtják, ahoz tartsa magát mindenben" /M.Gt.Sz. 1897. 213/. 63. / A Hanságban az uradalom intézője csak a csősszel ment a reszelés-