Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

nyira feláztatta a földet, hogy meglátszik rajta az állat lábnyoma.

y A Körös-Berettyó alsóiolyasa ridékén - ahol talán legkevesebb a fü terméshozama az országban - nem lenne érdemes az amúgyis munkaerőben szűkölködő gazdaságoknak a fü másodszori kaszálásával, sarjú rágásával kísérletezni. A szántó-kaszáló közötti arány mutatja az illető gazdaság fejlettségét és az állattartás irányát. A mult században az uradalmaknál a szántó és kaszáló aránya 5:1.

lo Ez hosszú időn keresztül alig változott ralamit, 185o-től az első világháborúig a rét együttesen az ország területének 26.5 százalékáról 21.5 százalékára csökkent.

11 Ha az arány helyes, akkor szántók és rétek között nem lehet nagy értékbeli különbség, mert egyformán szükség van mindegyikre. Az intenzivebb állattartásban a rétnek néha nagyobb az értéke, mint a szántóföldnek. Igy pl. az ország nyugati részén. Az Alföldön azonban legtöbbször fordított a helyzet: a legelők, gyepek értéke mindig a szántóföldeké alatt marad. A gazdák, ha saját kaszálóterületük volt, mindig figyelemmel kisérték, hogy érdemes-e megtartani rétnek, vagy feltörjék-e. Leghamarabb az olyan réteket törték fel, amelyek erősen be voltak ékelve a szántóföldek közé, és a gyep már megöröködött /az olyan gyepet hivják igy, amelyik már nagyon kevés szénét ad/. Endrődön azt tartják, hogy minél rosszabb egy föld, annál jobb széna terem rajta. A gyepfeltörésnek nincs a paraszti gazdaságokban külön kialakult módja, speciális szerszáma. Csupán a vonójószág erejében mutatkozik külömbség, amennyiben több jószágot /4-6 ökröt; lóval sohasem törnek gyepet/ fognak az eke elé. A szántás igen nehéz és lassú munka még 6 év múlva is. Ezért kis vonójószággal biró gazdák nem tartották érdemesnek még a saját rétjük feltörését sem, inkább eladták azt. A gyepet legtöbbször ősszel törik fel, mikor nincs eső. A szántásnál csak arra kell törekedni, hogy minél mélyebben járjon az eke. A törést kaszálás után azonnal is el szokták kezdeni, mert ilyenkor leglazább 8 föld. A friss szántásba sohasem vetettek, hanem megvárták, mig a tél megmarta és csak tavaszszal vetettek bele - rendszerint kölest vagy kukoricát. Gabonát, búzát azért nem vetnek a frissen felszántott gyepbe, mert a parázs, kövér föld eláztatja a gabonamagot; viszont a kölest birja. Buza csak 3-4 év múlva kerül bele, akkor viszont többet terem kb. 2o százalékkal, mint egyébként. A pihent föld csaknem lo éven keresztül érezteti hatását.