Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

olyan jászlat is, mely egy oszlop és léckeretből állt. ezt kivül-be­lül kitapasztották sárral. Feneke deszkából volt. Még régebben voltak olyan jászlak is f melyeknek nea rolt fenekük, hanem helyette agyaggal töltötték fel a jászlat magasabbra. Jászol nélkül nea lehetett istál­ló. A jászol felett a legtöbb esetben ott találjuk a lovak eteté­sére való rácsot , vagy saráglyát . Bs fából, vagy legujsbban csóvasból, vagy sűrűn összetekert drótból készüld létraszerü alkalmatosság, me­lyet a jászol fölött helyeznek el hosszában olyan magasan, hogy a lő hozzáférjen a belehelyezett takarmányhoz. Legtöbb parasztember maga is megcsinálja keményfából - s puhafa nem jó, aert kiharapja a ló. Hasz­nálata azért annyira elterjedt, aert nem eszik belőle olyan mohon a jószág, mint a jászolból; másfelől pedig nea huzza le a szálastakar­mányt a lába alá. A rács fogai olyan sürün vannak egymás mellett, hogy az állat éppen bele tudja helyezni a fejét. A szalmát meg azért teszik a rácsba, mert a rácsban nem tudja annyira válogatni. 227 Legtöbb tanyai istálló berendezéséhez hozzátartozik a széna­tartó. A takarmányt legtöbbször a takarmányoskertből nem közvetlenül a jászolba teszik, hanem a szénatartóba. Leginkább az istálló egyik vé­gébe helyezik el a lovak mögé, mert a lő nem piszkol annyit maga kö­rül, mint a marha. A szénatartó átlagosan másfél méter hosszú és magas ládaszerü építmény, tartóedény, amibe két mázsa takarmány is belefér egyszerre. Ahol több jószág van, ott állandóbb jellegű nagyobb tartó­kat készítenek, már nem deszkából, hanem tapasztott sárból. Bzt minden nap megtömik szénával. Igen elterjedt, még olyan helyen is használják, ahol a padlásról eresztik le a takarmányt. 228 A matyóknál festett, fa­ragott tartókat találunk mind a mai napig. 229 Itt többnyire nem is a sarokban van, hanem szemben a bejárattal, a hátsó falat és az egész hosszában elhúzódó jászlat két egyenlő részre osztja. 2 ' 0 A 60-80 hol­das nagyobb gazdáknál as istállóból külön nyilik egy kis helység /a kamránál nea nagyobb/, amit két, három naponként töltenek meg takar­mánnyal. Elvűiről nincs ajtaja, csak az istállóból lehet bemenni. Hő­melyik gazda nem is az istállóba teszi, hanem az eresz alá. uradalmak ugyanilyet használnak; egybe belefér kőt kocsi széna is egyszerre. Né­ha külöiL építenek egyet a lovak számára. Az uradalmaknál kandi-nak t a parasztoknál pévásólnak nevezik. Röviden szólni kell a nyári istállókról is. Ezeket nyárra a munkában tartott és a tejelő állatok számára építik. Mindig az udva­ron, annak egyik sarkában egy fa alatt szokott lenni, hogy az állatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom