Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

még derékig is belementek a vizbe és ugy kaszáltak. A szénát a caörmő nád közül rágták ki, néha a gyengébb nádat is belekaszálták.

151 Ezt is ugy kellett azután kihordani, mint a zsombékos kaszálók szénáját. Ha kocsiral nem lehetett bemenni, csónakon hordták; kiválasztották a legkisebb rizet és ott Húzták ki a csónakot, néha lovakkal is húzatták. A csónakot is ugy kellett megrakni szénáral, mint s kocsit. Volt külön szénahordó-csónak is,

152 ' Vontatás "A rontatás módja területenként változik, alakul. Különböző formája mindig a környezet viszonyaiból, a felszíni adottságokból fakad.Megteremtóje és sajátos formáinak kialakítója maga az élő nép".

155 Dévaványa mellékén - tekintettel a táj jellegére - kialakulhattak a máshonnan ismert összes vontató eljárások. Hozzájárult ehhez még az a körülmény is, hogy a tájnak hagyományai vannak a vontatóeszközök kialakításában. 1843-ban a Magyar Gazdában egy vitacikk jelent meg a vontatőmasináról.

1

34 Mágocsi egy előző számban megjelent cikk szerzőjét vádolja, aki egy szóbanforgó vontatőt, mint szarvasi készítményt említ.Mágocsi azt állítja, hogy az eszköz már 1831-ben létezett bolondkocsi néven: ebből az elsőt pedig Kövecs I. külsőderekegyházi ispán csináltatta. Az állásfoglalás ebben a kérdésben nem is szükséges; valószínűleg egymástól függetlenül alakultak ki ezek a vontató eljárások, jóval a vita előtt. A példa inkább tanulságosan mutatja a korai szükségletet. A különböző jellegű vontató eljárások az első világháború idejéig - a rétek nagyobbarányu feltörésének idejéig - mind gyakorlatban voltak. Bél Mátyás emlití az Alföldről - éppen Békés megyéből - a gallyakon történő azénavontatást, amire az Alföldről már nincs adatunk. Ismeretes azonban ez a szénaszállitás a Kárpátokban csaknem mindenütt.

155 A ma élő /és az emlékanyagból rekonstruálható/ vontató eljárások közül a legprimitívebb az u.n. fenékenvontatás

. A vontatót körülkerítik egy kötéllel, vagy lánccal és ökrökkel húzatják. Még ma is alkalmazzák Ecsegpusztán, ahol a takarmányt kinn hagyják addig, mig a hő le nem esik. Atyaszegen még napjainkban is lánccal huzatja össze a vontatókat az állami gazdaság. De itt már nem állati erővel, hanem traktorral vontatnak. Az ilyen takarmányt nem lehet messze szállitani. Csak a hossííuszálu anyaszénát lehet igy vontatni. Az olyan rakományt, amelyet lánccal, vagy kötéllel vontatnak, gondosan kell rakni. Különösen a fenék Regrakására kell vigyázni: egy villa szénát a fenék köze-