Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

Szikes kaszálók inkább a kutatott terület déli részén találhatók. Még a századforduló körül itt-ott zsombékos részekkel tagolra hatalmas, helyenként összefüggd területeket alkottak. A ványai sziki kaszálók egybeértek a mezé toriaké val, egyidőben Mezőtúr alá értek. A helységtől mindig távolabbra voltak, mivel a közelebbi szikes részeket inkább a csordára járó marhák részére tartották fenn. Az északi részeken csak kisebb mennyiségben volt található ilyen kaszáló: az egykori rétek helyét - miután kiszárították - nem hagyták meg legelőnek, vagy fütermőhalynek, hanem azonnal felszántották. A legnagyobb szikes kaszálók a Tanya és a Mezőtúr között elterülő Bálán /Csudabala, Gajszbala stb./ voltak és Eesegpusztán, melyet a ványaiak együtt használtak a türkével gazdákkal. Atyaszeg már zsombékosabb volt, különösen tavaszszal lepte el a sziki növények helyét a per je. Szénatermés tekintetében ezek a részek voltak a legjobbak,kevéa széna termett ugyan rajtuk, de értéke egyenlő volt a mesterséges takarmányéval. Nem hagyható figyelmen kívül az egyes részek szintkülönbsége sem. Egy-két méteres emelkedés már igen jelentős, ha nedves idő járja, a magasabb, parto sabb részek /sokszor alig észrevehető kis emelkedés, néhányszáz négyszögöltől több holdig/ válnak be a legjobban, viszont kevés csapadék esetén néhol nem is érdemes megkaszálni ezeket. Ilyenkor a laposabb "őszek, hajlások - melyek esős évben be is zsombékos ódnak - ugyanolyan szikes szénát adnak, mint a domb. Állandó kaszáló nincs egy helyben több éven keresztül, ezért az .így

es részeket külön névvel nem is jelölik. Inkább világtájak szerint határoznak meg egy kisebb résst a nagykiterjedésű pusztában. Igy pl. Körivólyesnek, Kigyósi-Gyepnek, Tálágynak, Szigetszáznak, Dosztának stb. /Ványa/ nincs külön névvel megjelölt része. Ez valószínűleg abból magyarázható, hogy ezeket a kiterjedt, tagolatlan; fa, építmény és minden más megkülönböztető tórszini forma nélküli helyeket nehéz lenne részekre osztani. Amint eresebben tagolt egy ilyen terület utakkal, vagy az egyes részek szintkülönbsége nagyobb, a kisebb részek önálló nevet kapnak. Igy pl. a Csongrád melletti Bokros pusztán /2ooo hold/ Hosszusziget, Kereksziget, Rühespók, Buzássziget, Szőllőssziget, Tejfeles, Bancsó, Szentpál, Temetőhát, Nagysás stb. nevü kisebb részeket találunk. Zsombékos kaszálót még nemrégiben is nagymértékben lehetett találni a ványai határban. Nagyobb összefüggő területet nem alkottak, 8-lo holdas darabok a legnagyobbak. A jobbnak tartott száraz kaszálók közé ékelődött zsombékos részeket igyekeznek korán felhasználni már