Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

a villával jól megveregetni. A rudasok összehordása rudashordófával történik. A rudashor­dó-fa egy átlag 3 m hosszú, 5-6 cm átméreti! fa, melynek egyik vége kihegyezett, igy könnyebben lehet a rudasok alá szúrni. A két rudat kb. egy méterre szúrják le egymástól a rudas alá. Ha fuj a szél, ak­kor még egy vékony kötéllel is lekötik hordás közben; rendszerint egy ruhaszáritókötéllel, melynek egyik vége a rudashordófa végére van kötve. Egyszer vetik csak keresztül a kötelet, nem is kell lekötni: aki elöl megy, az kezével a rúdhoz szorítja a kötél végét. Mégis megtörténik, hogy ha távolabb teszik le a két rudat egymástól, mint kellene, menetközben szétcsúszik a teher. Ezért is kell egyszerre lépni a kőt hordónak. Ha a rudas nehéz ős az egyik hordó gyengébb, akkor az a rud végét fogja, mig a másik közelebb fog a teherhez. A lerakás ugy történik, hogy aki elől megy leteszi a terhet, a hátsó kihúzza alóla a rudat. Visszafelé menet mindegyik visz a kezében egy­egy rudat. Rudazni a fiatalabbak szoktak, asszonyok csak akkor, ha nincs más erő. Ezt a hordást - bár mindenütt ismerik - nem alkalmaz­zák mindig. Ha valamilyen okból az egyik munkafázist ki kell hagyni, akkor rendszerint ez marad ki. A rudasok összerakásánál már megbomlik a munka eddigi menete. Ilyenkor még rendszerint rendben is van széna; azt ia gyűjtik, mások rudasokat raknak, rudaznak és gereblyélnek. A nagygereblyét egy asz­szony, vagy öregember, esetleg egy gyerek huzza. Csak akkor szokták a gereblyélést elkezdeni, mikor a vontatót már tetejezik. A gereblyélés nem nehéz munka, különösen ha a kaszáló sima. A bőgőt lo-15 lépésen­ként kell üríteni; az otthagyott kaparékkal szokták a vontató tetejét rakni. A vontatót csak alkalmas helyre lehet rakni. Ez rendszerint a kaszáló partosabb része. Arra is vigyáznak, hogy olyan helyre kerül­jön, ahonnan könnyen el lehet szállítani: ut mellé, vagy a mezsgyére. Adatközlők megjegyzik rendszerint, hogy akkor volt vontató, amikor még lóval nyomtattak ős a gabonát vontatóba rakva húzatták a szérűre. Bár a vontató elnevezés ismert szénára is, mindenütt. Vontató alatt általában egy kocsira való szénamennyiséget ér­tenek. Vontatóba mindig annyi csomó rudast raknak, mint amennyi pet­rencét a rudasba. Ha nagyobbak a rudasok, akkor nyolcat tesznek egy vontatóba. A vontató nagysága attól is függ, hogy milyen erős fogata van az illető gazdának, mert egy vontató rendszerint egy szekér. - A rudasokat a vontató helyén a rudazók szorosan egymás mellé rakják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom