Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
nalban is el lehet kezdeni a munkát. Gyűjtés előtti napokon jobban figyelik az időjárást, mint kaszálás előtt. Tanulságos, hogy figyelik a rádió időjárásjelentését is. Munka közben is kérdezgetik egymástól, többször megkérdezték a gyűjtőtől is. A felgyüjtendő területet felosztják egymás között. A gazda, vagy a munkát vezető ember kezd szólen, a többi mindegy hová kerül. Ha gyermek van köztük, azt maguk közé veszik; ha az elmarad, akkor viszik az ő rendjét is. Rendszerint ott szokták elkezdeni a gyűjtést is; ahol a rendek vékonyabbak. A szél iránya ilyenkor nem határoz, mert előre is, hátra is kell menni a rendekkel. A rendet először petrencébe tolják össze. Dévaványa környékén petrence alatt általában egy jó villára való szénát értenek. Egy petrencét kb.lo-12 lépés hosszú rendből raknak. Ezt ugy csinálják, hogy felét előre viszik a felgyüjtendő terület felé, ott leteszik, az üres villával előre mennek ós onnét hoznak ismét egy villával, amit az előbbi csomó mellé helyeznek. Egy petrencének való szénát kétféleképpen lehet összeszedni. Ha vékony a rend, akkor csak tolni kell a villával: a villát a rendben fekvő széna alá illesztik és leeresztett karral kissé nekidőlve tolják maguk előtt. Ha vastag a rend, akkor rakosgatni kell egészen a petrence helyéig. Az utóbbihoz jó vasvilla is^ de tolni csak favilléval lehet. Ha vasvillával gyűjtenek, ugy 2-3 lépésenként a felgyülemlett kis csomókat előre dobják. Ezt az eljárást ismerik Ványán C3irkézés elnevezés alatt. A csirke megfelel a petrencének. Csongrádon viszont a rudast Ab. egy mázsa/ mondják csirkének. Endrődön nem ismernek sem csirkét, sOjK petrencét: a hasonló mennyiségű szénát villahegynek nevezik. 1 ^ , A petrencékben - tehát egy villahegynyi kis csomóban - gyűjtött széna kerül a rudasokba. Fetrencében a széna csak néhány óráig áll. A rudasok összerakásához már a rendek gyűjtése közben hozzáfog két ember. Átlag 12 petrencéből raknak egy rudast, néha többet, vagy kevesebbet: attól függ, milyen az összehordó erő. de mindenképpen párosszámut raknak /8-lo-12-14/ Mezőtúron még 18 petrencét is tesznek egy rudasba. A petrencék összehordása csak villával történik kézben. Egy fél petrencét vesznek fel egyszerre a villára. A petrencék nincsenek messze egymástól, igy nem kerül nagy erőbe az összehordásuk. Ritkán fej fölé is emelik a terhet. Valamennyi rudasnak való petrence más rendből kerül; a petrencék egy sorban vannak egymásra merőlegesen. A középre eső marad a helyén, a többi petrencét ide hordják. A rudast nem kell olyan gondosan rakni, mint a vontatót, mert ebbe nem áll sokáig a széna. Taposni nem kell, mert sok nem kerül bele, csak
