Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI ÍRATOK - Dorogi Márton: Emlékiratok ... /'Paraszti feljegyzések a XIX. század elején/

vel^c a Pladányi úrbéres peres ügyet is. Kiküldetett Kovács Lajos Cs. Kir. tanácsos, a elrendelte, a határ felmérését és osztályozását. Meg is történt a felmérés. Jenéi József főmérnök és Tonka János segédmérnök a batárt felmérték. Kabai községi biró Kovács István

, bárándi főbirő Biró János, Udvari község főbirója Kiss Sándor,Bajon község főbirája Darabos László mint szakértők osztályozták, de midőn a felmérés és osztályozás be lett fejezve, az uradalom egyezségre hivta fel a községet. /Az Úrbéri egyezséget lásd az elején./ Miután 60 év fojama alatt el nem döntetett az úrbéri pere Pladánynak, akkor is többféle módon ijjesztgette az Uradalom a lakosokat, félve a per rossz kimenetelétől kiegyezett az Uradalommal a község, mondhatni, hogy nem is egyezség volt, hanea előre kiszámított terv, a község elfogadta, amint ezen kis könyvecske elsőbb lapjain olvasható, elvonta a czenzuális és akkordális földek utáni legelőt, az Úrbéri Nádlás egyharmad részét, holott, ha törvényes uton döntetett volna el az ügy a 97 czenzus, 22 6/8 akkordás sessió földekkel járó, s a lakos ság birtokába levő 1916 hold legelő birtokába hagyatott volna az azon föld birtokosainak. De mivel a közönség megbízott ügyvéde is az egyezség folyama alatt az Uradalom részére hajlott a népet tévútra vezette. Mind a mellett be kell vallani és ősmerni, hogy mint már fentebb említettem az 1838/39 évben a kilenced dézmaadással felmondtak, az adóját el nem fogadták, hanem szerződést kötöttek az Uradaljmmal az 1867. évi egyezségkor. Felhívta a megyei küldöttség a közönséget, hogy mutassa elő mily jussal birja a czenzus és akkordás földeket s előmutatták az 1838/39. évi szerződést, amelynek czime ez volt: Haszonbéri Szerződés

. Erre a lett a felelet, hogy az önön maguk ellen fegyver, jobb lesz kiegyezni a 60 éven keresztül folytatott per iratai a Kallói levéltárban van letéve, azaz az egyezségkor teljesen mellőztetett, a czenzuális földek és annak legelője mint rementiális föld szerepelt, a per folyama alatt de az akkordális földek mindig árenda név alatt szerepeltek, csak annyi erőssége volt, hogy 1838/39. év előtt attől is kilenczed dézmát adóztak.Igy tehát jónak látta a község az egyezséget. E képen folyt tehát a szántó és kaszáló földek ügye I808. évtől 1867. illetőleg 1868. évig, vagyis 60 év folyama alatt, a czenzus és akkordás földekre nézve az úrbéres földdel birok nyugodtan voltak, a robot szolgálatot teljesítették, kilenczed dézmát megadták, az adóját fizették, az 1848-ik évig, amikor az akkori országgyűlésen felmentet-