Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Pesovár Ferenc: Kéziratos daloskönyv 1827-ből 294 Zólyomi József: Tejnyerés és tejfeldolgozás Cserhátsurányon

levelű mustohalaput

. majd a túróból kis gomolyákat csinált, 5-6 darabot, ezt az aljára rakta és erősen ököllel leverte. Újra rakott rá egy 3ort és ezt újra leverte. Amikor teljesen megtelt a hordó, a tetejét törött paprikával lehintette, tiszta ronggyal leterítette, melyre hamut szórt. A hamura azért volt szükség, mert az a savót felszívta. A tetejére deszkát tett, melyet súlyos kővel is lenyomatott. Egy-két hét múlva már fogyasztható. A tejfeldolgozás terén legfontosabb a tisztaság.Különösen nagy gondot kell fordítani az edények tisztántartására, mely régebben többnyire fából volt.A fejőt és a dézsát alaposan ki kellett súrolni,forró vizben drótkefével, hogy az olyan legyen, mint a cindróka /sárga/. Miután minden edényt elmostak, külön e célra készült padkára tették a fal alá, hogy megszáradjanak és szellőzzenek. Itt 11 órától nem maradhatott tovább, mert ssétszáradt volna. A kecske fejese az asszony feladata.A fejés ételesbe történik. A tejfeldolgozás ugy történik, mint ahogy azt a tehéntej feldolgozásánál láttuk. Zólyomi József Jegyzetek 1. / Mázas edény. Felvidéki fazekasoktól vették. 2. / Fából készült kanál féle. 3. / Rugós mérleg.