Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
E. Fehér Julianna: Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához
matia vitaiba/ kötik bele és háton hozzák haza. Takarmányban sziik ávekben egyes uradalmak is szedették a fslombot, napszámosokkal, szekérszámra. Kazalba rakták s télen ez pótolta a takarmányt. Tógyfanyi- reket , agacsfanyireket , hajtásokat most is szedik az asszonyok kecskének, nyulaknak. A kecske minden lombot megeszik. Cserfalevelet, tölgyfalevelet juhoknak is hoznak, felteszik a padlásra, megszáradva télen is zöld marad, jobb mint a kukoricaszár. Gallyat vágni visznek baltikét , de inkább kis fürészt, mert a baltika az kopog, a fürész csendesebb. A gallyvágás mindig tiltott dolog volt s akit elfognak attól elveszik a baltikát s meg is büntetik. A baltika, fürész kisméretű, elfér a kabátjuk alatt. Alom . Falevelet alomnak is használnak mikor kevés a szalma, rceg az ia, aki szegény és nincs neki. Kocsiszámra hordták haza az erdőről, vittek ki oldaldeszkát s megrakták tetősre . Akinek nincs szekere az zsákban hozza. Visznek ki agy gereblét , azzal húzzák össze, V8n aki csak kézzel kaparja csomóba. Jó trágya van belőle. Alomnak mindenféle falevél jó, legkevésbé az akác, annak nincs jó trágyája. Csalá n /Urtica urens/. Csalánt disznónak, kacsának szednek, utak mellett, patak partján sok van belőle. Sarlóval vágják, van aki kesztyűben. Keverik moslékba, kacsának korpával, de adják magában is. Füveket is hoznak haza az erdőről, marhának, nyúlnak, csatét, muhart, porcfüvet. Sarlóval vágják, háton, kötélben hozzák haza. Előfordult, hogy még télen is kimentek füvet szedni ha elfogyott a takarmány, elseperték a havat és ugy szedték ki a füvet. Marhának szedték a madársalátát is, takarmánynak. A kertben, szőlőben kikapált, kigyomlált füveket is megetetik a marhával. 4. Vadvirágok Saját részükre a legritkább esetben szednek vadvirágot, szépnek tartják ugyan s kintjártukban elgyönyörködnek benne, de arra már nem áldoznak időt vagy fáradságot, hogy saját részükre szedjenek. Otthon a kiskertben tartanak virágot.Erdei vadvirágok szedésével és értékesítésével olyan asszonyok foglalkoztak akik szinte foglalkozásszerűen űzték a gyűjtögetést s ez is egyik kereskedelmi cikkük volt. Eladásra szedték a gyerekek is, ma már csak a cigányok. Hóvirágot hoztak néha erdőt járó emberek, néha versengtek is, ki hozza el hamarabb, korábban az első hóvirágot, mint a tavasz első jelét. Eladni vitték Ipolyságra, Balassagyarmatra. Legelső a hóvirág /Galanthus nivalis/, februárban, márciusban már szedték, de volt még áprilisban is. Kint a nagy erdőkben, tövises,
