Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Babus Jolán: Kender és lenmunkák a beregmegyei Lónyán II. 2o2
laktóüc re /-párkány/. Itt áll addig, mig ráérnek a dörzsölésre. - Ha valakinek Jó kedve van, szokás azt mondani róla: ol yan kedye van, pint egy ki ta azösz? /mint akinek már van egy ki ta szösze/. Nótájuk is van a tillásról: "A szegénynek van bajai, jaj de sok..." Szalókán törőüvágóut és tillóuvágóut különböztetnek meg, a szöszt tlllanl szokták. A tillás módja olyan, mint Lónyán. Bátyúb an különálló tiló nincs, hanem a kettős vágó egyik vége szorosabbra vsn csinálva, azon tillóulják ; egyik vágja, a másik tilló- ulja /nem ugy, mint Lónyán/. - A tilószakadékot a kötényük madzagjába dugva gyűjtik össze. Bőtrágy ban a tiló csak egy szorosabb vágó; a kettős vágó egyik végén tillják . Egyik vágja a kendert, másik tillja a szöszt. Kjsharangléb on tiló nincs,odaviszik tillani a szöszt, ahol uj, szorosan járó vágó van. Tillás után kicsapják a tilón. Mátyusb an van különálló tiló és a kettős vágó egyik fele is tiló. Csak az apró szöszt szokták tillani , a nagyobból a vágó is kiviszi a pozdomyát . Benk en is különálló tillóu is van és a kettős vágóban is. Tiszamogyorós on tillás előtt szép napsütéses időben az udvarra állított két vágón keresztbe fektetett rúdra teszik a kibontott szöszfüket, onnan tillják . Mándoko n a kettős vágó egyik része tiló. - A lent ugyanazon a tilón tilolják, amelyiken a kendert. "Még a lent kell igazán tillani!" apró a pozdorjája,nehezen hull ki. - Lenből csak 15 füt kötnek egy kitába, mert a lenszösz rövid, a sok rövid fü kibomlana a kötésből. - Kendert és lent egy kitába nem kötnek, de virágos kendert a magvasra rátenni /vagy megfordítva/ lehet; ugyanis megismerik a magvast a szinérŐl. 2. Törés. A dörzsölés nevé Lónyán és környékén törés , szösztörés . Két módja van: eszköz nélkül és eszközzel. A törés célja a még éles szösz megpuhitása, mert ahogy a tilóból kikerül, ugy még nem lehet megfonni.
