Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Babus Jolán: Kender és lenmunkák a beregmegyei Lónyán II. 2o2
éles , vad , de erós; vászna is erősebb. A jól, kellő ideig ázott kendert nem nehéz vágni: vigan megyén elfelé; szaporán. /Elmegy v. megmegy : a pozdorja elválik a szösztől./ Mikor a pozdorja nagyja már kihullt, az ilyen kender puffaszkodik , mert sürü , aok a szöszi , szapora . Ilyenkor örvendezve mondják egymásnak az asszonyok: "Az én szöszöm olyan jóu: elvágtam egy markot, nem tér a markomba. Tiszta szösz nek válott !" Ha a kender túlságosan sokáig ázott, vágáskor /és a többi munkák alatt is/ szakad a szösz. Hogyha a kendert nyüvés után vagy áztatáskor összezilálták, vágáskor összecsepüsödik , összecaimbóukosodik , nem lesz sima szösz belőle. A szunyókáló kendert,ha sok volt és külön kévébe kötötték, külön is vágják el. Nehezebb vágni. A magkendert fonás céljára való szösznek nem vágják el,Ha szára nem nagyon erős, de elég magas, eláztatják, elvágják. Szösze olyan zöldes, mint a táblában termett magvasé, csakhogy ez hársas, mert annál jóval vastagabb. Ezért nem fonják meg, hanem kötelet veretnek belőle. A kötélverésre szánt kendert /nemcsak magkenderből készül!/ ugyanugy áztatják, vágják, mint a fonásra szántat. A vágás munkájának kenderhulladékai sem vesznek karba. A kévék gyenge aljakenderből készült kötelén tanul vágni a lánygyermek. A szöszről leszakadt, borzas szálakból a tillóualjából készül a kitamad- zag , fonni is tanulnak rajta /lásd a szöszfük kitába kötésénél./ A~ pozdornyával kemencét fűtenek, de gyógyszer is, amelyik gyermek poz- dornyahimlőüben betegszik meg, hogy arca veress , pattogóus és megdub— lik /piros kiütéses és hámlik/, annak pozdorja főzetéből firedőüt csinálnak s abban megfiresztik . - A vágásra nem alkalmas magvas kender erős, fás szárát megfütik kemencében. Szalókán szintén vágásn ak nevezik a kender megtörését. - A vágójuk egyes vagy kettős; van törővágóu és tillóvágóu. Az Erdőközön is olyan vágót használnak, mint Lónyán, egyest és kettest, csakhogy mig Lónyán az egyes használatos infcabo, az Erdőközön kettős van több; némely asszonynak a kettős mellett van egyes is, de az egyes SOKKSI ritkább. - A vágás módja ugyanolyan, mint Lónyán.
