Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Babus Jolán: Kender és lenmunkák a beregmegyei Lónyán II. 2o2

közben, ne legren unalmas a munka. - A gyermek ott Tág a felnőttekkel együtt. 8-10 érés korban kezdik a lánykák ezt a munkát; először játéknak tekintik, utánozni akarják a felnőtteket. Ások látra a gyermek érdeklődését, örömmel biztatják: rágjál öcaéml rágjál csak, gyermekem! Kényszeríteni azonban soha nem szokták a gyenge gyermeket; maga jószántából kezdi tanulni és annyit dolgozik, amennyit kedvvel végez. Ahogy erősödik. Ügyesedik ás fokozódik a kedve,egyre többet dolgozik, 11-12 éves korában már komoly munkaerőnek tekinthető,ha elég erős. - A fonással együtt a vágás az, amit legkorábban kezd tanulni a gyermek. Megesik, hogy az ügyesebb je, aki már tudja a munkát,játékát otthagyva önként elmegy valamelyik rokon ragy jőismerős asszonyhoz, segit neki rágni, mig el nem fárad, aztán -visszatér a játékhoz. Az asszony örül a legkisebb segítségnek is. A vágást tanulgató leánykának természetesen nem adják kezébe a kender javát, mert összeborzolja a szöszt a kapkodással, Tagy ugy rágja, hogy foszlányokban marad a rágó alatt. A kére kötelén tanulnak vágni, amit az asszonyok nem szoktak felhasználni. Ha azt már szépen vágja, akkor vághat a kévéből. Ha a családban nincs elég nő, akkor aegitséget hívnak a vágáshoz, Ugyancsak ezt teszik akkor, ha nagyon sok a kender /pl. nagygazda asszonynál/,'vagy a háziasszony beteges, öreg, gyenge és nem birja, esetleg ha olyan vidékről hozták ide asszonynak, ahol kendermunkát nem végeznek, s igy nem tudja. - Tagy a házhoz hivják a segi tő személyt, vagy a kendert adják ki vágásra. 1. / Segíteni első sorban rokont vagy jóismerőat hívnak és munkával viszonozzák segitségét, mikor az vág. 2. /Szintén a munkáltató házhoz hivják a fizetett segéderőt is. A munkaadó legtöbbször nagygazda-aaszony,a munkavállaló pedig nincstelen - napszámos, - vagy uradalmi cselédember felesége, esetleg törpebirtokosé. Akinek több földje van, az már büszkébb, semhogy fizetett munkára menjen /kölcsönbe elmegy/, a szegény asszony pedig jól jár, mert rá van szorulva. - A munkavállaló asszony délután megy vágni, délelőtt főzni kell a családjának és kivinni az ebédet férjének, aki kepés valakinek a földjén /részes arató/. - A szegényasszony egy délutáni vágásért kap a nagygazda-asszonytól annyi lisztet, szalonnát, túrót, lekvárt, hogy másnap a családjának ebédet főzhessen. Igy a szegény család sem koplal /különben kenyér volna az ebédje/, a nagygazda kendere is elvágódik

: egyik kéz a máslkat mossa, mind a kettő tiszta

. - A vágási segítség harmadik fajtája az, amikor kiadják a ken-