Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Kovács Ágnes: Uj népmesetipusok a magyar népmesekatalogusban
akkor mindig szomorkodott a szegén jón. Hát mégis mán itt van az esztendő, még sincs. Az Ur Jézus arra megyén Péterrel. Azt mondja az Ur Jézus Péternek: - Te Péter, eridj csak,a szarvasba van Jancsi,kőtad fel onnan, mer a kedvese mán annyit sirt,hogy nincs még talán egyi annyi hajaszála se a fejin,- azt mondja - amennyit sirt, - azt mondja -, mer ü tudta egész határozottan, hogy Ü^Jancsinak, a fiatal Jancsinak adta ki a kardot, amivel az apja megmentette az országot. Dehát akkor kőtsd fel, hadd menjen hazafele, mer mán a lakodalom áll. Ugy is vót. Jancsi felkelt, kitürülte a szemit. - Jaj, de édesdeden elaludtam! - Bizony elaludtál vón te fiam, még talán tovább is, ha mink erre nem kerülünk. No de erigy hazafele most mán gyorsan, váljál most mán csak a gyorsabb galambnak, ós mentül hamarébb csak odahaza legyél férfivé, ahol fog kelleni. És akkor be fogol mutatkozni a nagy Jancsinak, a huncutságáér, amit huncutságot /0 elkövetett/. Ha ü nem sajnálta a te fejedet levágni, ugyan te se sajnáld a komisznak a fejit levágni. Most hidd ki ütet párbajra, mutassa meg a virtusságát,hogy fekve le tudja vágni az ember fejit, vagy állva. Ugy is vót. Jancsi oszt mikor hazament,akkor osztán felőtözött aJcirályi ruhába, amit mán a szeretője elkészített neki mindenféle ruhát. Na, akkor kihitta a gyönyörűt a szobábul. - A párbajra gyere, ha fekve tudol párbajozni, tudjál te lábon iß . És Jancsi összedarabolta laakára. Igy oszt elpusztult. Akkor osztán csináltak egy gyönyörű lakadalmat, aki hét országra szólott a hire. Megfogták a három cinkét a fasoron,és főztek hét kád levet belőle, olyan zsiros vót, hogy a kanál megállott benne. A 665 mt. vázlata a fenti szöveg és négy változata alapján a következőkben rajzolható meg: 665. Az ifju. aki hallá, madárrá, nvullá tud változni A. A hős egy koldustól /Krisztus Urunktól és Szent Pétertől/ jószívűsége jutalmául azt a képességet kapja, hogy hallá, madárrá és őzzé tudjon változni, mikor kedve tartja.
