Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
átlagos birtokos területének nagyságát veszik tekintetbe. Igy egy nagyobb birtokú tulajdonosnak kevesebbet kell búzni, viszont az egységnél kisebb gazdák sem osztozkodnak sokáig egymás között. Sokszor azonban régi szokás szerint befogadott rétmértékeket vesznek alapul. A kijelölt kaazálódarabokat - melyek leginkább a terület jobb szénatermést igérő részén először csak szemmérték alapján /nem határozzák meg egész pontosan, hogy hány járást hagynak meg/ kerülnek meghatározásra - pontosan fel kell darabolni, lila a kaszálókat leginkább öllel mérik: két rudat V-alakban összeszegeznek, a mérő /leginkább csősz/ ezt forgatja maga előtt, közben számolja a fordulatokat. Régebben a mérés inkább lánccal történt: még ma is ismerik az u.n. pántli kaláncot /ujjnyi vastag lánc, régen egy hitelesitett példányát a községházán őrizték/; ugyancsak r^gen használták a rudasláncot is. A lánc régi kimérés! szerszám, egyaránt mérték vele a szántőt és kaszálót. Mint területi mértékegység is használatos a lánc , éppen ugy beszélnek róla, mint nyilasról, de csak szántóföldet jelölnek vele. Hódmezővásárhelyem a kassálók 172o-ban a szállások végében láncokban voltak kimérve.'^' A lánchoz hasonlóan használnak kötelet és rudat. A rud Kolozsváron 3.42 » hosszú, csak az úrbéri eredetű közös kaszálók kiosztáaakür használják. Két ilyen rúddal párhuzamosan mérnek egyszerre a kaszáló szélén. Kisebb egysége a deci. A fükötél kifejezés is - amit ugyan az oklevelek fjjniculus-nak emlegetnek - a szétszórtan fekvő szántófölddarabokra vonatkoautt, mely szintén a kötéllel kapcsolatos méréstől vatta eredetét. 4 ^ Az ordai nyilasokat is mérik kötéllel vagy rúddal, 4<: ' A£ Alföldön általános volt még a mult század végén is a kocsikerékkel való mérés. Türkévé a, mikor a városi aagistrátus a kaszálókat osztotta, a azekérkerék küllőjére egy csomó szénát kötött és bizonyos kerékfüriiuiattal bajart terület lett egy gazdának a része, a kerékaj ja . )0 A Kiskunságban a városok erre a célra külön hitelesitett kocsit tartottak.-* 1 A kocsikerék forgását egy külön ember figyelte, kinek o aáa volt a ueva. "A aüaivaaiaarha fogatban a balkéz felőli ökör neve a caás, innen történt az átvétel".^ 2 A kerék szintén bizonyos területi egységet jelenthet. "A' rét osztás iránt minden fertály Urbériális föld után 8 kerék. Egy háa után 3 kerék. Ugy tsak házzal biroknak 3 kerék, zselléreknek ? kerék". 53 Martoson a nyilasokat kaszafordulónként szabják ki. "Egy kaszaforduló alatt a kasza két részének együttes hosszúságát kell érteni. Vagyis végigfektették előbb a kaazapengét a kaszafejtől kezdve a hegyéig, vagy pedig a kaszafejtől a kaszanyél végéig való távolságot
