Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

átlagos birtokos területének nagyságát veszik tekintetbe. Igy egy na­gyobb birtokú tulajdonosnak kevesebbet kell búzni, viszont az egység­nél kisebb gazdák sem osztozkodnak sokáig egymás között. Sokszor azon­ban régi szokás szerint befogadott rétmértékeket vesznek alapul. A kijelölt kaazálódarabokat - melyek leginkább a terület jobb szénatermést igérő részén először csak szemmérték alapján /nem hatá­rozzák meg egész pontosan, hogy hány járást hagynak meg/ kerülnek meg­határozásra - pontosan fel kell darabolni, lila a kaszálókat leginkább öllel mérik: két rudat V-alakban összeszegeznek, a mérő /leginkább csősz/ ezt forgatja maga előtt, közben számolja a fordulatokat. Régeb­ben a mérés inkább lánccal történt: még ma is ismerik az u.n. pántli­ kaláncot /ujjnyi vastag lánc, régen egy hitelesitett példányát a köz­ségházán őrizték/; ugyancsak r^gen használták a rudasláncot is. A lánc régi kimérés! szerszám, egyaránt mérték vele a szántőt és kaszálót. Mint területi mértékegység is használatos a lánc , éppen ugy beszélnek róla, mint nyilasról, de csak szántóföldet jelölnek vele. Hódmezővá­sárhelyem a kassálók 172o-ban a szállások végében láncokban voltak ki­mérve.'^' A lánchoz hasonlóan használnak kötelet és rudat. A rud Ko­lozsváron 3.42 » hosszú, csak az úrbéri eredetű közös kaszálók kiosz­táaakür használják. Két ilyen rúddal párhuzamosan mérnek egyszerre a kaszáló szélén. Kisebb egysége a deci. A fükötél kifejezés is - amit ugyan az oklevelek fjjniculus-nak emlegetnek - a szétszórtan fekvő szántófölddarabokra vonatkoautt, mely szintén a kötéllel kapcsolatos méréstől vatta eredetét. 4 ^ Az ordai nyilasokat is mérik kötéllel vagy rúddal, 4<: ' A£ Alföldön általános volt még a mult század végén is a ko­csikerékkel való mérés. Türkévé a, mikor a városi aagistrátus a kaszá­lókat osztotta, a azekérkerék küllőjére egy csomó szénát kötött és bi­zonyos kerékfüriiuiattal bajart terület lett egy gazdának a része, a kerékaj ja . )0 A Kiskunságban a városok erre a célra külön hitelesitett kocsit tartottak.-* 1 A kocsikerék forgását egy külön ember figyelte, kinek o aáa volt a ueva. "A aüaivaaiaarha fogatban a balkéz felőli ökör neve a caás, innen történt az átvétel".^ 2 A kerék szintén bizonyos te­rületi egységet jelenthet. "A' rét osztás iránt minden fertály Urbéri­ális föld után 8 kerék. Egy háa után 3 kerék. Ugy tsak házzal biroknak 3 kerék, zselléreknek ? kerék". 53 Martoson a nyilasokat kaszafordulónként szabják ki. "Egy ka­szaforduló alatt a kasza két részének együttes hosszúságát kell érte­ni. Vagyis végigfektették előbb a kaazapengét a kaszafejtől kezdve a hegyéig, vagy pedig a kaszafejtől a kaszanyél végéig való távolságot

Next

/
Oldalképek
Tartalom