Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
K. Kovács Péter: „Balos toll"
gyanis az ostort tereléskor, ragy hajtásnál - kivéve a halkezeseket jobbkézbe véve és tartva használják. Csápoló , csapkodó tereléskor az ostor nyele és telke legmagasabbra emelve a kalap tetejéig "feljár" és ilyenkor a legtöbbször üti, vagy el is kapja a tollat, ha az jobbos, vagyis ha a kalap jobboldalára illó és oda is van tűzve. Hajtásnál, csörgetiskor^, hogy a lehető legnagyobbat szóljon az ostor /egyrészt, hogy messze elhallatszon, másrészt, hogy riasszon/ a fejét, sőt kicsit a törzsét is balra dönti a pásztor és a feje fölött, a mögé is hátra huzza azt, majd nagy Ívben vágja , csapja ki előre és oldalt. Ilyenkor nemcsak elkapja, hanem letekeri , kitépi az ostor a kalap jobb oldalára tűzött tollat, vagyis a jobbos tollat. Folytonos vele valő törődést, rágondolást, bajlódást jelent és erős megszokást kivan tehát a pásztortól, ha jobbos s tolla. 10 A kampót használó juhászok vonakodva ugyan, de elárulták, hogy náluk a firgelófa is megszabja, hogy hova, melyik oldalára a kalapnak kerüljön, kerülhet a toll. Általában balos tollat viselnek a juhászok is. "Az ember, ha babrál a jobbkezivel babrál. Balkezivel fogja a birkát, jobbal firgel." Férgeléa után /ha több a férges birka ős nincs elég fa/ a birka gyapjába, vagy a fűbe megtörölt férgelőfát, - gyors mozdulattal anélkül, hogy a kalapot levenné, - a kalap tövére kötött sugár /csapó/ mellé tűzi a juhász, jobboldalt, kicsit hátrafelé; a birkát pedig felengedi. Fog másikat. Az ujabb birka férgelésénél nem kell keresgélni a férgelőfát. Egy mozdulattal felnyúl a juhász a kalapja mellé jobboldalt feltűzött fáért, kézbe veszi és férgei. Még az a juhász is a kalapjánál hordja a falka.vagy a nyáj mellett àz~uj~férgelőfát, aki egyébként használtat nem tüz a kalapjához. - Toll és férgelőfa egy oldalon, egymás mellett furcsán festene. De ettől függetlenül munka közben elkerülhetetlenül "felberhelné, megzilálná, öaszefenné" a tollat, ha az jobbos lenne. Többek között ezért viselnek balos tollat a juhászok is. Gazdálkodó és pásztor adatközlőink a parasztemberek balos toll viseletét is elsősorban a jobbkéz minden téren való gyakoribb használatával magyarázzák: csak a balkezesek fogják balkézbe is viszik balvállon a szerszámot, eszközt, fegyvert és terhet. A jobbkezesek általában jobbvállra vesznek, jobbkézbe fognak mindent, /még a táncosukat is!/ csak pihentetés céljából váltanak. Ezért a legtöbb embernél elkerülhetetlen, vagy gyakori lenne a toll megzilálódása, letekerése. Hem foglalkozunk ez alkalommal a tollviselet kialakulásának a történetével, de ha a szokást kialakitő, formáló, módositó tényezők feltehető
