Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

át. A talaj felszíni egyenlőtlenségeit, a repedéseket, vakondturásokat, halmokat stb. mindenképpen el kell tüntetni szénamunka idejére. Az utóbbi időben ez leginkább hengereléssel és fogasolással történik. Ahol nagyon dombos a kaszáló, ott először fogssolják, utána hengerelik. Akinek nincs igája - kisebb földön - a munkát kézikapával is elvégzi. Mindezek a müveletek azonban nemcsak a felszín egyengetését szolgálják, hanem egyúttal a fü termésére is nagy hatással vannak. A növényzet töve megszabadul az odarakodott üledékektől, a közvetlen felszín meglazul, a növény jobbsn tud levegőzni, a különben is kevés csapadék nem párolog el az előzőleg még vizátnemeresztő rétegen, hanem a talajba jut azonnal. Az ilyen felszinegyengető munka egyik legáltalánosabban használt szerszáma a kapa. Magyarországon nem is találunk erre a munkára más szerszámot.'

8 A legáltalánosabb rétegyengető eszköz a közönséges fogas vagy tővisborona, amit erre az alkalomra külön megterhelnek, négy ökröt vagy lovat fognak bele és hosszába és keresztbe kétszer-kétszer végighúzzák a réten. A kutatott területen ezzel az eljárással már sürün találkozunk, egyes fejlettebb rétgazdálkodást üző gazdaságokban általánosnak mondható használata. kernesak a gazdák használják saját kaszálójuk megjavítására,hanem előírják a közös rétterületek birtokosai is. Szarvason a rétfogasolás a pásztor dolga volt, aki azért tarthatta ki takarmányon lovait a közös legelőn, mert azt a munkát elvégezte. Leginkább ősszel fogasolnak, mikor a kaszáló még nedves. Ahol a kaszáló sima, nem szorul egyengetésre, ott is fogasolnak. Igy pl. a Bokros kaszálón, ahol később a réthasogatást is bevezették. Az utóbbi abból állt, hogy egy kettes ekéről leszedték a vasat, két csoroszlyát tettek rá egymástól egy arasznyi távolságra. Ezzel húzogatta több gazda a kaszálódarabját, bér nem tette kötelezővé a bizottság. Szarvason a gazdák a rét boronálására külön boronát csináltattak: sűrűbb és élesebb fogakkal, mint a rendes boronáé, A réttisztitási munkákat a kalákában is szokták végezni.

40 A kaszálóterületen kifejtett utolsó ténykedés azok gyomnövényeinek irtása, noha jelentőségében a legkisebb, időben szinte minden kaszálójavitó törekvést megelőz.

41 A kutatott területen kivétel nélkül minden legelőn és kaszálón figyelik a gyomok terjedését, szaporodását Az uradalmakban a tiszttartó tavasszal külön bejárta ezért a határt. A gyomok irtását az emiitett fogasolás és boronálás végzi elsősorban. Leginkább a szerbtövistől védik a réteket, de veszélyes még az ördög-