Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

P. Jámbor Márta: Legényélet és legényavató szokás Halásziban

A legények húsvéti játékai közül a gyerekek is játszhatják a tojásra pénzt dobáló játékot. Miklós-napja előtt egy héttel kezdik as eg a "kis­Biiklóaok" vagyis a gyerekmiklóaok a házról-házra járást. A gyerekek e­gész héten járnak, kivéve Miklós napját.Maszkjaik sokkal egyszerűbbek, mint a legényeké. A lakodalom az egyetlen olyan szokás, ahol a felnőt­tekkel együtt részt vesznek, de csak a szülők kiséretében. Természete­sen külön helyük van a lakodalmas menetben, ahol az élen lévő vőfély után mennek a gyerekek,, A vacsoránál pedig valamelyik kamrában külön asztalt terítenek a gyerekek részére és csak asztalbontás után ülhet­nek esetleg szüleik mellé, ha hely van a felnőttek asztalánál. A meny­asszonytáncban gyerekek nem táncoltathatják meg a menyasszonyt. Fontos összekötő szerepük van a legények és leányok egymással <Iő érintkezésében, igy a lányok mulatságba való meghívásánál nagyobb gyerekeket 13-14 éveseket küldenek s legények a lányos házhoz egy li­ter borral. Ezért a küldetésért a legénytől és a lányos háznál is ju­talmat kapnak. A szerelmi kapcsolat felbomlásakor pedig a leány vala­melyik rokongyerekkel küldi vissza a kapott ajándékokat. A vallásos életben és gyakorlatban is kijelölt helyük van. A templomban az oltár előtt állnak jobb oldalon, körmenetben pedig a körmenet élén haladnak. A gyerekeknek a legényjoguk gyakorlására egyáltalán nem volt lehetőségük. Igy a gyerek este nyolc óra után nem tartózkodhatott az utcán. Ha a legények elkapták a tilalom megszegőjét, ellátták a baját nadrágszíjjal, vagy megfürösztötték a községi kútnál. Tilos volt a gye­rekek számára a dohányzás és megpofozták akkor is, ha fütyülve vagy é­nekelve ment végig az utcán. A kocsmába be sem tehette a lábát és a felnőttek mulatságain egyáltalán nem vehetett részt, legfeljebb az ab­lakon keresztül leskelődhetett be a bálterembe. A gyerekek külön mulatsági alkalma volt a duda-bál. Ide jártak az ötödik, hatodik osztályosok és az ismétlő iskolások is. Farsang kedden valamelyik magán-háznál tartották. Délután két-három óra tájban kezdődött a duda-bál és este hét-nyolc óráig tartott. A kisebbek "mu­latsága" természetesen bor nélkül zajlott le, mig a nagyobbak két deci bort vihettek fejenként. Belépődíjként a zenészeknek fizettek 2o fil­lért. A duda-bálak megtartása77 jórészt a tanitő és a plébános engedé­lyétől függött, bár ezek tilalma ellenére is megtartották és ilyenkor valamelyik pajtában táncoltak. A kisebbekkel édesanyjuk elment a duda­bálba és tanitgatta őket a táncra. Itt tanulta meg az illemet és a lá­nyokkal való bánásmódot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom