Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Molnár Balázs: Boszorkányperek Jászkunságból

Hogy láttad ezeket? Mikor esett az? Vette észre valaki, hogy Marthané el hívott? Mit mondott Apád, mikor téged látott? Voltále többször az gyűlésben? Mit láttál olyankor még egyebet? Tudtade már az előtt, hogy azt a Gyermeket meg akarják rontani? Honnan tudtad? Voltále az ólta köztük, miolta azon Gyermeket megrontották? Miért voltál kintelen? Vannak köztük Tisztek? Nyuzónő el menvén az Gyermekért, az meg nevezett Személyek közé o­da vitte, és osztán Németh Pálné az Gyermeknek nyakát a* megron­tott lábát Nyuzőné, a* másik lá­bát pedigh Gyulyás Andrásné fogta s, facsarták. Érettem jővén Marthané el hí­vott, és mindaddig ott voltam, mig ezen dolog véghez ment. Eccaka mintegy éjfél tájban. Senki sem noha Anyám Aszszony az házban ben volt, még sem vette észre, mászor pedig mindenkor észre vette, ha csak S.V. hugyoz­ni ki mentem is. Azt mondotta: Minek hoztatok ezt a Gyermeket ide, jó helyen tettetek fel, bár mást hoztatok volna. Voltam, mert kintelen voltam azzal, hogy oda mennyek. Láttam, hogy ketten hárman el mennek, ős mikor visszatérnek, Gyermekeket visznek kötelekkel meg kötözve, azokat sütik, és e­szik: Ollyankor pedig, mig oda járnak, a* többi vendégeskedik. Tudtam és szántamis. Emlegették, hogy az rontcsák meg. Voltam, mert kintelen voltam véle. Azért mert elvisznek. Vannak: Kapitányok Gulyás And­rásné, Martáné, Parancsoló, Zász­lótartójuk Fekete Bándiné HB. Is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom