Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)
TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Morvay Péter: Párositó ének 1750-ből
Egy másik tanú vallomásából: "Ugyan azon tanú vallja, hogy Soós Jánosnétül hallotta est a' nótát:Megh Tetettem az halómat a Kardazagi Piartzon belé kerítettem Kit jobban szereták az én édesemet István Kovatsomat .Az leányátul pedig ezt hallotta: Ki fekBzik itt beteg ágyba, István Kovács nyoszolyába t Kl lesz néki pártfogója Soós Erzsébet Legyezője, IstTán KoTács Arany bárány, olly kerekded mind a márvány Ollyan a Bzaja mint e szin méz, Szép mo solygó két szép szeme, István kovács jo katona Madarason Quartélyban Karcagra jár strázsára a* Soós János udvarára, addig s addig atrázsát, eő maga lesz a gyertyája, jobb az Leánya mint az Anyja, mert az anyja régi kurva, de a Leánya most kapkodja , ez a*Hóta pedig hosszabb is volt de mivel régen volt, eszébe nem jut," /Büntetőperek, 1, füzet, 1. kötet, 73. sz. 6. darab./ A fennmaradt határozott ritmusú, szépen csiszolt sorokat tartalmazó dalszöveg minden kétségen felül s párositó dalok típusába tartozik, Sajátos megjelenési formája, az t.i.,hogy az érdekelt legény jelenlétében mind az anya, mind pedig a lánya maga énekli össze magát a fiúval, a körülményekből, a résztvevők ledér mivoltából következik. /Ez a sajátos megjelenési forma egyébként jó - ha nem is mondhatjuk, hogy ékes példája annak, hogy a dal az élet egy mozzanatában határozott személyes funkcióval jelentkezik./ A szöveg három, illetve négy részre tagolódik. Lehetséges, hogy egy bizonyos párosító ének három versszakával állunk itt szemben /1. Megvetettem a hálómat .... 2. Ki fekszik itt betegágyba 3. István kovács jó katona .../, de az is lehet, hogy a dalolok több akkoriban kedvelt párositó dalt énekeltek el. Az utóbbi lehetőség mellett szól, hogy a szövegre jobban emlékező tanú szerint a fentebb 2. és 3. sorszámmal jelölt szöveget a leány dalolta. A "Jobb az lánya, mint az anyja ..." kezdetű befejező rész /mely egyébként az ujabb népdalanyagban sem ismeretlen/ talán csak alkalmilag a párosítóhoz kapcsolt iaegen elem, az anyával egy bordában szőtt leánynak a környezethez illő szellemességü frivol kiegészitése. A dalszöveg több olyan elemet tartalmaz, melyek párositó dalainkban és más népdalainkban is előfordulnak. Ezek részletes elemzése tanulságos adalékokat szolgáltathatna párositó daltipusunk kialakulásának megismeréséhez. Meg kellene kisérelni emellett az idézett dal felkutatását a mai /elsősorban nagykunsági/ néphagyományban is. Kedvező
