Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)
Dankó Imre: A sárospataki piac
sárol. Az ilyennek mindegy, hogy kitől vásárol, nem ismeri fel a kofát sem. Az alkut - ha nem is enged - a becsületes eladó elvárja, A piacra éppen ezért az asszony való - mondják, mert a lány szégyellős, a férfi meg türelmetlen, azért nem alkuszik. Az ilyenek hazaviszik a portékát anélkül - mondja az egyik adatközlőm, hogy tudná mit vett, A "naccságákat", akik alkusznak ugyan, de rendszerint ugy, hogy az árut becsmérlik, szintén nem szeretik s ha lehet tul is adnak rajta. Keressen jobbat - mondják neki. Az a jó vásárló, aki az eladóhoz hasonlóan külső éa belső szerénységgel vásárol, alkuszik, " Hasonló ember hasonlótól vásárol " - mondják. A másfajták csak kifogásokat találnak. Az ilyen nem alkuszik, hanem ócsárol, A vevőn látszani kell, hogy venni akar, mert számára a megvenni szándékozott anyag vagy tárgy szükséges, mert különben miért venné meg? Ha csak "flancból" vásárol és alku közben kihangsúlyozza, hogy tulajdonképpen neki nincs is rá szüksége, hamar megkapja a választ: " akkor ne vegye meg lelkem, mert én meg el akarom adni ! " kz eladó ós vevő kölcsönös megegyezése alapján történő vásárlás bizonyos keret k között állandósul is. Több állandó eladó-vevőpár alakul ki. Ezek a párok sokszor hosszú időre állandósulnak és tagjai egymást kölcsönösen kommendálják . A fentiekre jó példa egyik adatközlőm kérése: " aztán valami becsületes magafélének kommendálja már el ezt a kis hagymát ". Dacára, hogy a pataki piacon sok ilyen eladó-vevő pár alakult ki, a helybehordás nem fejlődött ki. Legnagyobb a helybehordás a tejeladás területén. Ez érthető is, de más árucikkekből szinte egyáltalán nincs. Ujabban a halnál tapasztalható helybehordás. Ez a halászati renddel magyarázható. A piacolók ragaszkodnak a piachoz, az ottani árusitáshoz. Ennek az a magyarázata, hogy a pataki piac fontos társadalmi és kulturális alkalom is. Nemcsak ismeretségek alakulnak, erősednek /pl. mérőeszközök kölcsönzése révén/, hanem az egymáson valő segités egészen különleges fajtái fejlődnek ki /ilyen például az egymás árujának őrzése, kinálása, a vevők egymáshoz való irányitása, tanácsadás a piacot követő bevásárlásokhoz, segités a csomagoknál stb,/. A pataki piac kulturális vonatkozásai közül leginkább azt kell megemlítenem, hogy különböző nemzetiségű, vallású, műveltségi fokon álló, más táji-földrajzi adottságokkal rendelkező emberek találkoznak rajta össze és kerülnek egymással különböző viszonyulásokba. Ezenkívül mind az eladók, mind a vevők kicserélik egymással gondolataikat, problémái-
