Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

Kiss József: A robotvilág és az 1848-as szabadságharc a somogyi nép emlékezetében

.fertály* /.fertal», ,fertá»/. "Eggy egéazhelszeaszló /!/ nagy fortéi­ nak aondatik" /IV:Í4/. Nevezik " fértálszekszlő "-nak A:15/.neg negyed- 3zekszio"-nak A:23/ 1B. Oktályról csak egy adatközlő tett említést: "Az öregapáanak három oktá : másfé fertá... főggye vót" AIII:47/. - A birtokok holdban kifejezhető nagyságáról a következő adatok számolnak be: "Ezerkétszázává tizenkét hód lehetett eggy egészhel" /Iv": 12/. "Eggy fertálszekszióba van tizenkét hód főd" A: 15/. "Az én anyámnak a zap­tyának vőt hármójuknak eggy egéazhelszeksziő ja, negyvennyóc hód körül." A: 17/. "Féhelazeksziőja vót, tizenkét hód főd. Eggy fertály hat hód" AIII:46/. "Féhelszekszió husz hód fődbül át ki..." /VTI:50/. "A föld, egynegyed birtok az nyóc hódbul át,a féhel tizenhat hód, vót hozzá le­gelő meg erdő is" /IX:58/. A robotszolgáltatás mértéke. Nézzük most már meg, mennyi ideig, milyen feltételek mellett végezte munkáját a telkes-robotos. Erre a kérdésre községeken belül is gyakran ellentmondó válaszokat kapunk. Abban azonban mindnyájan mege­gyeznek, hogy a robotmunka mai fogalmak szerint kis földjük és házuk haszonbére volt,a különféle nagyaágu telkek használatáért nagyságuk a­rányában dolgozniuk kellett, mert semmi saját ingatlanuk nem volt. Már enlitettük egy helyen, hogy még a "ház főggyirül is adót köllött nekik fizetni" /111:9/, ahol adón a robotmunka és a dézsma 2 *értendő. "Senki­je se vőt magáé birtok" /!/ AIII:48/. "Akkor nem vót senkinek semmije se, csak két ökre vagy ki hogyan tudott gazdákonni" A:24/. "Aki a ro­botot leszógáta, az kapott birtokot, aki nem, az nem kapott" /17:14/. "A fődet használhatta az ember,de kiv8tették,hány napot köllött szógá­niVlV:14/."îrul a birtokrul robotútak, amit használtak" /t.i. az után a birtok után szolgáltattak robotot,amit a földesúrtól saját használat­ra kaptak; a .robotol* ige vonzata a közléaekben vagy -ről, -ről vagy -tői, -tői ragos névsző/ A:23/. "Annyi főggyük vót, amennyit neg tut­tak munkáni" A:23/. "Negyvennyóc előtt vót kutyavilág, a robotos vi­lág,ki airu robotot." /összevonás: Ki mennyi birtoka volt,annyiról ro­botolt - helyett/ A:29/. "Akinek birtoka vót, mindenkinek $ köllött menni robotba.Vót kinek eggy, kettő, négy fertála vót,anná többet köl­lött menni robotra" AII:40/. "írú köllött robotóni, kinek vót ekkia birtoka, mennyi birtokot birt" /VIII:41/. "Roboter meg lehetett váttani a birtokát" AIII:42/. "Aki többet szógát, akkor több fődet kapott"

Next

/
Oldalképek
Tartalom