Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)
Sulán Béla: Adatok a rozsnyói szücsökről
a Bester ünnepi ebédet, úgynevezett gyár t jamaca«saj át adott a legényeknek. Az eati világítás mellett végsett sáska télen elkerülhetetlen volt, mert egy legénynek naponta egy kSdaSat kellett megvarrnia, és még ezzel el nem készüli, le sas fekhetett. A szücslegénynek három évig vándorolnia kellett ahhox, hogy felvegyék a céhbe. A vándorntra Induló legény hagaupohara t Ivott társaival. As idegenből érkező, munkát kereső legénynek a cébaesternél kellett jelentkeznie. A céhmester ngynevexett anse jer jegye t vagy pecsét jegye t adott neki, és aszal elküldte valamelyik mesterhez. Ha a mester az unaejer jegyet nem fogadta el, pénzböntetés fisetett a céh ládájába. Ha a szücslegény a céhbe akart allai, mintán hároméves vándorút járói visszatért, jelentkezhetett felvételre. 1 jelentkezőnek a céhtől megszabott első feladata a remek darab vagy HSÉI elkészítése volt Sz abból állt, hogy 3o db. báránybőrt kellett a jelentkezőnek kikészítenie két öreg céhheli mester, az un. milátók vagy mulatók ellenőrzése mellett. A mulatók naponta megnézték a remek készítését. A vizsgázónak itatnia-etetnie kellett őket. Mikor a bőrök elkészültek, szabás alá kerültek: egy ködmönt kellett a legénynek megvarrnia belőlük, Ss is két mülátó felügyelete mellett készült. A smmkába fogott bőrökhöz a fiatal mesteren kivül senki sas nyúlhatott. A remeket a céhgyülésen bemutatták; az esetleges hibákért a leendő mestert "valami borokra" megbüntették. A céhbelépéskor az idegenből származó fiatalembernek 80, a rozsnyőinak 4o forintot kellett a céhládába Befizetnie. A gyűlés után az egész céh-a fiatal mester házában gyülekezett ebédre vagy vacsorára. A céh vezetője a céhmester vagy elnök rolt. Helyettese az alcéhmester. Haluk volt a céhláda - láda két kulcsa. A céhládában tartották a céh pénzét, az artikulusokat, azaz a céh alapszabályait, céh jegyzőkönyvét és egyéb iratait. A céh évente négr^gyülőa tartott. A gyűlés elején kinyitották a ládát, és a jegyié felolvasta az artikulusokat, amit valamennyien állva hallgattak végig, áz első gyűlés január 2o. körül tartották. Ezen a gyűlésen végezték el az esztendős száma dás t is. Az esztendős számadás estéjén valamennyi mester a céhmester házánál gyűlt össze, ahol két napig vigadtak. Ezen a mulatságon csak a férfiak, illetőleg csak a mesterek vehettek részt. A legények ezalatt dolgoztak. Az esztendős számadás költségeit a céhládából fizették. Az utolsó gyűlést Szent Pál napján tartották, mert ez a nap jelentette a
