Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

Diószegi Vilmos: Dobbal való kötés, oldás

mondottuk: Daru, daru, kötöm el az utadot, Sippal, dobbal Tekenyő kai\csvai, Korsó pálinkával. Akkor az ëggyik ëgy facskát elvett s beszúrta a fődbe. Akkor a daruk kesztek csavarogni fënn, min fëjjebb, fëjjebb mentek, sokszor... Akkor kihnzta facskát s montuk: Daru, daru, kikötöm az utadot, Sippal, dobbal, Tekenyó kalécsval, Korsó pálinkával. Erre a darvak tovább tudtak menni." A gajcsánai moldvai székelyeken kivül pontosan igy ismerik ezt a játékot alészpedi moldvai székelyek is: "Daru, daru, kötöm el az utadot, Hippal, duppal S egy nagy teken/ó kalácsval, Itt ájj meg."

9 Ez a gyermekvers ismeretes a többi moldvai székelyeknél, valamint a moldvai magyaroknál /csángóknál/ is. Az alábbiakban ezeket a változatokat mutatjuk be. A lábnikból való moldvai székely Nyisztorné Lackó Anna /1919/ mindössze ennyit tud belőle: "Daru, daru, kötöm el az utadat." - Amig ezt mondogatták, körbe álltak és táncoltak, a daruk pedig a fejük felett keringtek. Teljesebb változatát ismeri a lábniki Nyisztor Katalin: "Daru, daru, Kötöm el az utadat, Sippal, dobbal, Tekenyő kalácsokval. Nem kellett csináni semmit...a daruk forogtak egy darabig s utána elindultak." A lábniki Polgár Anna A923/ által közölt vers teljesebb,ugyanakkor azonban kopottabb is a falujabeli változatoknál: "Daru, daru. Kötöm el az utadat, Tippal, doppal,