Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)
Kovács Ágnes: Uj népmesetipusok a Magyar Népmesekatalógusban
652. A fekete kutya. A. Krisztus Urunk és Szent Péter földi vándorlásuk közben betérnek egy módos gazdához. A szives vendéglátásért megáldják a ház gazdáját és gazdasszonyát egy fiúgyermekkel, akinek minden kivánsága teljesül. Beszélgetésüket egy szolga kihallgatja. B. A gazda távollétében bekeni az asszony száját Térrel és a gyermekkel együtt elszökik a háztól. - A király városába érre gyönyörű palotát kívántat magának a gyermekkel, melynek láttán a király hozzáadja a lányát feleségül. - A gyermek anyját férje elevenen eltemetteti. 0. Az asszony féltékenysége következtében a szolga - most már gazdag ur - beTallja feleségének, hogy honnan származik a fiu, A fiu kihallgatja a beszélgetést, tudomást szerez származásáról és arról, hogy neki minden kivánsága teljesül. D. Nevelőapját fekete kutyává változtatja s megindul vele haza, hogy szüleit megkeresse, üt ja közben három háznál száll meg, a kutyának mindenütt csak tüzes parasse, sdat enni, hogy alkalma legyen elevenen eltemetett anyja felöl kérdezősködni. B. Végre hazaér, megtalálja apját, parancsszavára anyja koporsója is kiemelkedik a földből. Anyját életben találja. Felismerteti magát, és visszatér szüleihez. A szolgát visszaváltoztatja emberré és szélnek eraszti /más változatokban nyilván keményen megbünteti/. A tipusvázlat tehát, mint fentebb láttuk, vagy az ismert magyar változatok /651 1 mt/ vagy Thompson tipusvézlata ás a magyar változat alapján /652 mt/ a rendelkezésre álló idegen tipusjavaslatok és tipusvázlatok figyelembevételével készül, s azt Tan hivatva bemutatni, hogy az illető tipus a magyar nyelvterületen milyen eseménysorrendben és milyen szerkezeti formák között él, /ujabb Táltozatok természetesen bármikor módosíthatnak ezen a tipusképen/. Nem elégedhetünk azonban meg egy-egy típusnak a magyar nyelvterületen élő ragy a közelmúltban élt ráltozatokból rálő megrajzolásáral, törekednünk kell arra is, hogy megállapítsuk, van-e az egyes mese tipusok között tartalmi, ^érkezeti és stilusbeli összefüggés. Törekvésünk nem uj. Már Aarne is lehetőleg szomszédos számokkal jelölte as egymáshoz közelálló tipusokat. Ez késztet bennünket arra, hogy a Eonti által 1898 számmal jelölt mesetipus számára mi a 651* számot javasoljuk.
