Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Schram Ferenc: Adalékok népénekeink és népdalaink szövegkapcsolataihoz

Mines épség." Egyéb műfajok egyezései közül csak kettőt ragadunk ki: a közismert pünköodölőt és egy karácsonyi énektöredéket. A pünkösdöket az 1675. 0. C. 123. oldalán találjuk "Regi Erek" jelzéssel, mely annyit jelent, hogy a nyomtatás előtt évtizedekkel, esetleg évszázadokkal élt már a nép ajkán, talán nem is a nyugati ereuetü jambuadal Iámmal párosítva, melyet Weise 1531-1 gyűjteményében találunk meg húsvéti szöveggel.A dallam Németországban is, nálunk is szerepel áldozócsütörtöki énekként latin szöveggel, melynek magyar forditását közli már az 1631-i C. C. is. A latin eredetinek forrása Chevalier: Repertórium Hymnologicum /1352. sz./. Szükséges volt ezt bővebben tárgyalni, mert a Magyar Népzene Társa "Jeles napok " c. kötetében erről a körülményről nem ir. ."A Pünköstnek jeles napján,Szent Lélek Isten küldetek, erössiteni sziveket az apostoloknak. Melyet Christus igért vala akkor a Tanítvány oknak, Menyországba mikor mené, mindenek láttára. Tüzes nyelveknek szállása ugy,mint szeleknek zúgása,leszálla az ő fejekre, nagy hirtelenséggel. Meg-telvén a Szent Lélekkel,kezdenek szólni nyelveken, mint ő nékik a Szent Lélek ád vala szóllani. Eörüllyünk azért, ő neki mondván ékes éneket, fel-magasztalván ő nevét, örökkön örökké; Amen." Teljes népi változatot kinál az összevetésre a "Jeles napok" 154. sz. éneke: "A pünkösdnek jeles napján Szentlélek Isten küldötte Erősiteni sziveket, az apostokoknak. Melyet Krisztus igért vala egykor a tanítványoknak, Mikor mené mennyországba mindenek láttára. Tüzes nyelveknek szólása ugy,mint szeleknek zúgása, Leszálljon az ő fejükre nagy hirtelenséggel. Megtelvén a Szentlélekkel kezdenek szólni nyelvekkel, Midőn neki a Szentlélek kár vala szólani.