Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Schram Ferenc: Adalékok népénekeink és népdalaink szövegkapcsolataihoz

ennek mélyebi történeti alapja, nem lehet-e esetleg azonos Zsigmond király hasonnevű palotájával. Buda város jogkönyvében /Relkovic Davorka és Néda Bp. 1906. 109./ ez áll:"Zsigmond /a várat/ friss palotáv

al bőviti, mely a mai Szt.Györgytér délkeleti sarkán állott.... A Friss palota északi ablaksora a mai Szt. György, régente Zsigmond térre nyilt." Anynyit tudunk még róla, hogy a török megszállás alatt lőporrak tárnak használták, az ostrom alatt felrobbant. Szeberényi e«t a fikciót csak a népi szövegekre értette, hiszen a Cantus Ca tholicí csak 2683-ban vált ismertté, amikor Bogisich Mihály a kadémiai felolvasásában ráirányította a figyelmet. Nézzük, találkozunk-e még hasonló szövegekkel a C. C-ban. A Kisdi féle 256. olaalán: "Ki az eget adgya, nincsen hajlékja Friss palotá

ja, ökrök pajtája." A Szegedi G. C-ben ez áll: "Ember szemléld az istállót, Vékony vesszőkből font valót: Ennél világon frisb palota nem volt Mind arany ezüst, Ehez képest füst." /71.1./ Allitásunkat egy negativ érvvel is alá tudjuk támasztani: a Szelepesényi C. C. 282. oldalán látszólag másként találjuk szövegünket: "Szellő kegyes, csillag fényes, kő-palota szép ékes Ékes széna, ékes ^zalma, Édes az ür két barna. Ez az ének forditás, a 32. oldalon jelöli meg latin eredetijét: "Fulchrum f lemen, pulchrum s tramer. et pul ehr un p al at 1 um

. " Kifejezésünknek népi ereuete tehát világos; annál is inkább, mert világi népdalkíncsünknek egykori forrásaiban, a Szentse i és Vásárhelyi daloskönyvben is találkozunk ez^el a stereotip formulával, de legalább is jelzővel. Pl. a Vásárhelyi