Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
Bálint Sándor: A szegedi galambászat
egy kis ajtaja is van a galambok kijárására. A galambok ide a cserénybe kijárhatnak, de nem szállhatnak el, csak ha gazdájuk is akarja. Az etetés különben nem itt történik, hanem a földön. A cserény még, mint később látjuk, a kódorgó galambok befogására is alkalmas. A galambház másik ujabb fajtája a galambketrec , amely több, egyenként 40-80 cm magas emeletet is alkot. Két részből áll. A hátsó ré3ze deszkából van. Egyik oldalán annyi ajtó, ahány emelet, elején pedig nyilas, amelyen a galamb kimehet az erkélyszerű gátér néven emlegetett előrészbe,amelynek falazata felnyitható sodronyból készült. A ketrec melmett természetesen a tetőn vagy megmarad a hagyományos cserény, vagy pedig a kuppantyu foglal helyet, amely nem más , mint egy lecsapható, felnyitható sodronylap szintén galamb fogásra. Egyébként a földön is lehet kuppantyuzni . A galambász fölszereléséhez tartozik még a szák is, vagyis az a nyélre elősitett félgömbalaku háló, amellyel egy-egy galambot kiemel a cserénybői. A galambász gyönyörködik galambjainak repülésében,keringésében, levegőben való játékos bukfencezésében, amelynek, ha előre történik vetés , ha hátra forgás a neve. Különös élvezetet a vetés szerez, A vetés galamb, főleg a purszli keringőzé s közben kivág a falkajából a többi galamb közül.Mind feljebb száll, majd a repülés elhagyva, mintegy gurulva, forogva a levegőben, visszaesik, visszavet a többiek közé, és igy repül tovább. Ennél is nagyobb élvezet, valóságos szenvedély a levegőben magánosan kóválygó, falkájától elszakadt idegen galambnak zsákmányul ejtése, befogása . Az ilyen galambnak kódorgó , őgyelgő a neve. Az elszakadásnak több oka lehet; vagy egyszerűen lemarad, ëforog a többiektől, és nem talál vissza közéjük, de egyelőre haza sem. Máskor kánya, vércse, - a szegedi galambászok nyelvén öreg , a tápaiakén pedig pétör - za-varja meg, és kényszeriti menekülésre, elszakadásra a falka-
