Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
Bálint Sándor: A szegedi galambászat
A szegedi galambászat A galambászat , galambászkodé s , galambászság a szegedi férfi világnak alighanem legnagyobb, a kártyánál és bornál, dohányzásnál és futballmérkőzásnél is tüzesebb szenvedélye,amely hatalmában tartja a társadalom minden rétegét: munkást és iparost, tanult embert ás parasztot, szegényt és.gazdagot. Bizonyára az is számit, hogy a galamb rendszeresen ellátja Ízletes hússal a szegény ember konyháját, és Így az okozott kerti kár, piszok és büz ellenére is, de főleg a családi békesség kedvéért az asszony valahogy eltűri. Trágyája a kertben elsőrangú. Ha gomba bántja a paprikapalántát, a kikezdett helyekre galambgané t szórnak. Bőrcserzésre is fel lehet használni. Tollával olykor párnát töltenek. Ez a hasznosság azonban vérbeli galambásznak nem jelent seximit} teljesen a sportszenvedély füti. Hogy a szegedi galambászat mikor bontakozott ki, nem tudjak. Egyes galambászok a törökökre, török kereskedőkre gyanakszanak^ a bizonyítékok azonban hiányoznak. Tudjuk azonban, hogy Szegeu 1552. évi ostroma idején előfordul a galambposta: Ali budai basa ezzel biztatja Héder szegedi béget 2 kitartásra, Abban bizonyára nem tévedünk, ha a galambászokat a hires szegedi darvászok, madarászok utódainak tartjuk, akik ezt az évszázados kész séget és készültséget: haszonszerzést és sportszenvedélyt a galambászkodás szerényebb, urban usabb módjában és lehetőségében élik ki. Bizonyos, hogy a szegedi galambászat a mult század derekán már virágjában volt. Erről főleg Kálmány Lajos jelentős, de értelmezetlen szójegyzéke 4 , továbbá Kovács János rö——————— vld megjegyzése is tanúskodik. Ebből az időből való az akkori hires galambászok nevét versbefoglaló mondóka is: Hódi, Mucsi, BiacBi, Révész Márton, Kiss Jancsi,
