Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Szolnoky Lajos: Népi lenfeldolgozó eljárások a Dunántúlon

ce ben szárítják, de Magyarszombatf án külcin is befut enek neki. "Nem hevítjük fel a kemencét neki, hanem csali bemelegítjük.A tüzes kemencében elégne." A lonrostc;; tisztításának első fázisa a ientörő sulyokka

l való törés. A Ientörő sulyok karvastagságú keményfából készül. Kosszá kétaarasznyi. Egyik végére tenyérnyi széles nyelet faragnak. Töréshez a marékot, kévét ketté veszik, s bal kézben tartva 40-50 cm magas törzsök

re /tőke/ fektetiki a jobb kézben tartett sulyokkal pedig verik. Pozdorja nem sok hull ki belőle, inkább csak esszetörik a rostok között . Vájszlón az öregek elbeszélése szerint inkább nagy, lapos termésköven törték a lent. De sokan törzsököt használtak itt is. Munka közien a törzsök vagy terméskő mellé egy földre teritett zsákra, vagy pedig alacsony székre ülnek. Asszony,felnőtt leány töri, nagyon ritkán ráérő Öregember. Az asszony a torz sols vagy v. u-iéskő mellé ülve, mindkét lábát egy oldalra nyújtja,.az ember a törzseköt vagy terméskövet a lába közé veszi. - Törés után a következő tisztító munkáig a lent padláson vagy más fedett helyen tartják. A lenrost tisztításának második fázisa - Vajszló kivételével— a harmatra tevés vagy narmatoztatás

. Azokon a helyeken, ahol a lent tavasszal vetik, néha még ősszel, ahol azonban nyáron a tarlóba vetik, osak a következő év tavaszán teszik ki harmatozni. Októberben, illetve április végén, május elején, amikor megjönnek a "szép gyenge esők", kiviszik a lent a rétre."Először is egy keresztet teszünk lenből le a földre, hogy a szél el ne fújja a lent, míg kint lesz a mezőn." /Magyarsaombatfa/ A marékok, kévék kötelékét leoldják, s ugyanilyen egységekben kicsit széthúzva, hogy minél nagyobb felületen érje a lent a harmat, a füre fektetik, s melléjük teszik a derekukról lebontott kötőszálakat. A lencsomók között kis közt hagynak, hogy felszedéskor könnyen elkülönüljenek egymástól, s újból eredeti csomójukba köthessék össze. Igy elhelyezve áztatja az eső, lepi a harmat, és szárítja a