Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
Dankó Imre: A turkevei tippanmeszelŐ
z6 t hogy errefelé olyan iparos, aki meszelőt készitett volna állati szőrbői, nem volt, és az állatok szőrét sem gyűjtötték ilyen célból. A tippanmeszelŐ elterjedésének gazdasági oka az, hogy olcsó. Legdrágább időszakában, tavasszal sem kerül többe, mint egyharmadába a boltokban vásárolható legolcsóbb - következésképpen nem a legjobb - szőrmeszelőnek. Ráadásul a szőrmeszelőkhöz legtöbb esetben különleges bolti nyél is kell, ami csak növeli a kiadásokat. Özv. Kovács Mihályné 84 éves turkevei adatközlőm szerint a "régi öregek is", az ő nagyszülei is csak tippannal meszeltek. A turkevei asszonyok tudják,és büszkén mondják is,hogy sehol sem használják annyira a tippanmeszelőt, mint Turkevén, s hogy tippanmeszelővel máshova való asszonyok nem is tudnak meszelni. Özv. Kovács Mihályné adatközlőm azt is elmondta, hogy régen a "felső részekből" ide is eljáró mész-árusok is vásárolták volna, Ez ugyan nem valószinü, egyrészt,mert más adatot idevonatkozóan nem tudtam találni, másrészt,mert a főleg Hevesből, Bélapátfalváról idejáró meszesek lakhelyén nem ismeretes a tippanmeszelŐ. A tippanmeszelŐ elterjedésének két központja van:Turkeve és Mezőtúr. Ekörül a két központ körül egyre gyengülő érvénnyel nagy területen használják /4. ábra/. Használatának északi határa a Tisza. Tiszaigaron például még ismerik.® A Duna-Tisza közén,a Hajdúságban már nem használják. Használatos még a Nagykunsággal szomszédos és azonos földrajzi, gazdasági viszonyokkal rendelkező Sárréten is, de közel sem olyen nagyon, mint Karcagon vagy Turkevén. Vákánt Lőrincné 74 éves karcagi asszony emlékezete szerint Karcagon mindig is használatosabb volt a tippanme9 szelő, mint a szőr. Ugyancsak Karcagon népszerű az a turkeveiek előtt sem ismeretlen nóta, amire Szűcs Sándor hivta fel a figyelmemet, s mely szépen mutatja a tippanmeszelŐ népi beágyazottságát: "Barna kislány be szorgos,
