Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Dankó Imre: A turkevei tippanmeszelŐ

"András nap tájba az üd<3, Hidegen fa mán a szellő. A havak is szálldogálnak, Tippant, bokrot betakarnak."^ Az idézett nóták is bizonyítják, hogy a tippan igénytelen növény. A jószág nem szivesen eszi,csak végső szükségből fanyalodik rá. Kaszálni sem jó, mert nehéz munkát ad.Lehajlik a kasza alatt, és sokszor nehezen megközelíthető helyeken, bokrok alatt, fák tövében, bozót közt terem. Bár jó hosszura - nem egyszer félméteresre is - megnő,mégsem magas, mert cérnaszerü szálai /tőlevelei/ lehajlanak a földre. A tippan szála erős, nehezen szakad el. Viszont, ha gyorsan szárad, könnyen törik. Ha félérésben va'gják, és ugy száritják, nem keményedik meg, rugalmasságát megőrzi. Vizben kissé megpuhul,kötegekben összetapad. £ tulajdonságai tették alkalmassá arra, hogy meszelőként használják. Turkeve határában sok helyen terem tippan. Legszebb a Berettyó-Hortobágy csatorna partján elterülő un. Nagyerdőben és az ecsegi legelőn található. De sok van a régi Berettyómederben is, sőt a temetőkben is lehet találni. Kora tavaszszal kezd nőni.Gyorsan fejlődik, és már májusban, június elején lehet szedni. Sz a fő szedési időszak, de szedik egész nyáron át. Mikor beállnak a nagy melegek, és erősen megszárad a tippan, akkor már kevésbé felel meg, mert könnyebben törik. A tippan szereti a nedvességet. Sokáig tartja a harmatot.^ A nedvességtől puhább lesz. A puha tippan sokkal alkalmasabb szeaésre, mint a száraz. Ezért jó hajnalban és korán reggel szedni. Ábrahám István 50 éves turkevei adatközlőm éjjel két órakor fogott május végén egy olyan hely kaszálásához, amin sok volt a tippan. Berebora Kálmán 54 éves turkevei adatközlőm szerint sokszor előző este kimennek a tippanszedők a távolabbi helyekre, hogy korán reggel a jó harmat idején már a helyszínen legyenek.