Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
Földes László: A Ditróból Budajenőre települt székelyek állattartása eljövetelükig 17o
madik és negyeuik fejést öeszevárták, és akkor kifőzték feste jnek . a akkor elküldözték a szomszédoknak, ojanoknak, a~ kiknek nem vót tehenek. A vót a szokás oaafel. A juh a baromkertbe, ólba fiázott , reggel, reggel ott volt egy-két bárán . A báránt bevitték a meleg házba, délbe kivitték, megszoptatták, megint bevitték, amig a bárán lett 3 napos, azután má nem kellett bevinni. Vigyáztunk, hogy el ne szigoroggyon , ugy-e a hidegbe elszigorodik. S éppen ugy bevittük a malacokat , me féltünk attól, hogy az annya megnyomja a malacokat, s megfáznak. A disznóállat az ojan, hogy nagy meleget se követel, s a hideg se jó a malacnak. Télen a malacot istálóba, melegbe tartani nem jó, me a tüdeje felfŐződik, s kap tüdőbajt; mikor süldő megdöglik. Szalmat be cleget, oda bebújik, s az a nagy melegség a malacnak elég." Egyébként ugy szokták rendezni, hogy tavasszal malacozzék lehetőleg március elején. Cszi nem jó. "A tehént, mikor éri , mikor fojáthatnék , akkor viszik bikához. Arról tudják, hogy érte bizonyosan, hogy fehéren letisztított . Azt ugy tudom meg, hogyha bornyut fogott, , akkor 3 nap múlva, mérgesen letisztitott ." "A kancát, azt rendszerint tavasszal fedeztették, me egy évig horgya a kanca. Osztán, hogy kifeueztették, 8 napra vitték próbára. Ma, ha nem vett csikót, 8 napra csikót fel vette . Első feaeztetésnél, ha csikót vett, akkor a próbán a kanca már nem állott meg." A tehenet egyszerűen megkötötték a kerthez, a lovat kézből feaeztették. "Es állása van, a kancát odaviszi r s a csődörnek a két esső lábára papucsot húznak, ho tJ y a körmivel a kanca hátát ne serese meg." Bikák régen a gardáknak i s voltak, különösen, aki esztenát szokott tartani. Szintúgy csődörök. Később bikákat hoztak Svájcból, a község hozatott. Csődört az állam küldött egy hónapig, áprilisba. A fedeztetés dija akkori időbe 2 forint vót, 4 korona."
