Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Földes László: A Ditróból Budajenőre települt székelyek állattartása eljövetelükig 17o

- lyo kibúvó juhot az ott ülő pásztorok elkapták, megfejték és ugy engedték tovább. A tehenekhez nem volt semmi fejőkészségük, megálltak azok maguktól. Még amelyik otthon nem akart megállni, itt az is megszokta. A végkép nyugtalan tehén lábát gúzsba tették. Egyik első lábát térdben meghajtották, a gúzst ráhúzták, s botot tettek keresztül rajta. Ugy állt három lábon, .mint a fejőszék, amin a fejőpásztor ült. Mezei I-ni, aki pedig sokat volt az apja esztenáján, azt mondja, hogy a tehén két hátulsó lábára húzták, beleléptették. A tehén elé fejeskor egy ládikóban sós korpát tettek. 3 teheneket mindig ugyanaz a pásztor fejte. Fejés után a tejet bevitték az esztenaházba. A munka többi része már a bácsé volt. A bács a tejből sajtot, ordát és vajat készitett. Testmelegségü tejet oltott be. Az ótóolajat a boltból vették. 100 liter tejhez egy evőkanálnyit, gyengébből kettőt.tettek, a házilag készitett bornyuótóból pedig egy ordafőző kanállal. Házilag készítenek bárányótót

, s üzletből vesznek ótóport is. A megoltott, megaludt tejet tejverővel összetörik, s akkor ordáskanállal addig kevergetik, mig a savó és a sajtanyag különválik. Az egyhelyre került masszát egy másik cseberbe kiteritett kendőre teszik, a maradék savót, sajttejet is kinyomják belőle, s akkor a kendő négy szegit összekötik. Igy akasztják egy faszegre az esztenaház oldalára; a kendő szegei közt átdugnak egy fabotikét

, megcsavarják, ezáltal a kendő űrtartalma csekken, kiszorul a sajtból a savó. Néhány órát igy áll. Ordakészités

. A cseberben maradt savót és a második cseberbe kinyomott sajttejet összeönti a bács az üstbe, ami a tüz fölött lóg a gúzsban. Addig kavargatja, mig felfő. Akkor beleönt egy kupa hideg savót, ami a kazeint kicsapja a tejből: ez az orda

. A savó felszinére gyűlő ordát kanállal a vászonzacskóba leszedi, s felakasztja egy szngre. Ezt nem