Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Földes László: A Ditróból Budajenőre települt székelyek állattartása eljövetelükig 17o

gelőről gondoskodott /saját tulajdona volt, vagy bérelte

7

. Az hisztériáknak olyan területet kerestek, melynek a füvén jel tejel a marha. "

Erdős legyen, mezős legyen, nyáron viszont' erdő alatt legyenek, me' nagy melegek vannak." Egy tehénre öt holdat szánitottak. A biztositás még a télen megtörtént "erdős vidékeken, régi vág terül etek en

, ahol az erdőt letarolták." Mezei József igy irja le: "Képzelje el, hegyoldalba van 400500 egy csapatba; egy nagy területen el vannak bocsátva körülbelül nyolcvan harang, s mivelhogy különböző harangok, a hangja is más. S csörgedező gyorsfolyásu patak folyik a völgybe, s nagy visszhang képződik. Ugy-e egy-egy ijen csorda több kilométeres területet eccerre legel." Kovács Gábor igy foglalja össze: "

Kapros vót, cikóriás. fehérlóheré

s a legelő,jó perjefü

."0 mondja azt is, hegy a juhoknak jutott a silányabb legelő, mert a juh jobban szereti a kopár helyeket járni, a tehén a füveset. "A birkának a gyapját leszedte, ha ojan hejre engedték." Végső soron a legelő látta el egész nyáron az állatot táplálékkal, mégpedig jól: egy-egy pár ökör a havason 16 mázsára is meghizott. A legelőn, a pásztorokon kivül az esztenásgazdának még különböző építményekről is gondoskodnia kellett s a tejfeldolgozás eszközeiről is. IV. Építmények az esztenán

. Az ökörcsordák, meddőcsordák, szüzesordák vagy tinócsordák a szabad ég alatt háltak. Elhajtották a szállásra

, s ott aludtak szerteszét a marhák. A juhok kertben háltak. A kert lészákból állott. A kertet vagy a kosárt fordították

: szabályos időközönkint néhány nap múlva továbbvitték; igy trágyázták a talajt. A másik kertet, araiben fejtek, esztrungának is hivták. Ezen volt három-négy lyuk, azon bújtak ki a juhok a fejesnél. Van, aki azt mondja, hogy a fejőkertnek az a része az esztrunga,ahol fejnek. Ez akkor is esztrunga -"mert ott fejnek" - , ha