Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Földes László: A Ditróból Budajenőre települt székelyek állattartása eljövetelükig 17o

erdő 12.132 nádas 1 nem termő 2.650 A község hatalmas, német hercegséget meghaladó terüle tének egynegyedét sem tette ki a müvelés alatt álló szántó a határ háromnegyed részét erdő, legelő és rét borította. Csak igy érthetők meg az ugyanakkor végrehajtott állatszámlálás magas kimutatási adatai: szarvasmarha 3.778 ló 660 juh 6.117 sertés 1.068. Az összeírás előtt minden bizonnyal volt idő, mikor nagyobb volt a tartott állatok száma, utána azonban mindjobban visszaszorul, kisebbedik, nemcsak relative / a népesség szaporodásához viszonyítva/, hanem abszolút számokban, önmagához mérve is. 1911-ben már:

2 szarvasmarha 2.890 ló 726 juh 2.559 sertés 575. 2. Az állattartás jelentőségének, méreteinek,súlyának változása a század végétől

. Okai: tagositás, erdőmunkák megindulása, világháború, román impérium. a. A tagositás

. A tagositás előtt forgórendszer volt a község határának felét ugaron hagyták, a másik felében vetemény volt. A következő évben megfordították: a mult évi ugarban volt a vetés, a használt föld pihent. Az ugaron hatalmas legeltetés folyt: tehéncsordák

, juhesztenák

, kabalaés disznóosordák járták egész nyáron, jó legelőt találva, és gazdagon trágyázva a sovány földet. Még ludcsorda is volt. Az ugarrendszer megszűntével többezerholdas legelő tűnik el,