Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)
Takács Lajos: Berki pásztorok a Kisbalaton szigetein
nagyon kicsi Tan a Kishalatónon, de tavasszal még nagy területeket szokott bekeríteni az ár* Nagy melegben, többnyire augusztusban, bő tavaszi vizek után szokott fölrottyanni a berek, azaz kisebb-nagyobb darab felválni az összetapadt tőzeges, rothadt vizi növényekből. "Bugyorog, pösörög ott, ahol emelkedik és látni lehet, hogy jön fel - emlegették ezzel kapcsolatban - a rottvanás 30-40 cm vastag és alatta viz ós iszap van. A Z~Z méteres evezőt vagy póznát is le lehetett volna benne nyomni, hogy keményet találjunk. Ezeken a rottyanásokon - mondták - nőttek vízinövények, sőt reketytyebokrok is. A rottyanást a szél szokta hajtani, lehetett látni, hogy úszik. E rottyanások kisebbek-nagyobbak voltak. Volt akkora, mint egy asztal, a nagyobbak, mint egy fél udvar, sőt annál is nagyobb". A posványos, vizes területeken, melyeken vízinövények, sás és nád is termett, akadt olykor un. kéneses hely , amely olyan, "mintha a viz teteje be volna petróleummal öntve, büdös és akármilyen hideg van, nem fagy be. Mikor szedtük a nádat - emlegették a nádszedők, - kellett vigyázni, hogy bele ne essünk. Az ilyen helyen még a nád sem nő meg és kisebb a sás is. A kéneses helyet - mondták - a rekettyebokor növi be meg a menyétasszony szőlője." A változatos berki vidéket természetesen különböző módon élték. Legeltetni csak a keményebb talajokon és a szigeteken lehetett. A somogyi parton legeltetésre alkalmas szigetként a következőket emiitették: az Almási , a Fenyős , Csollányos , Hajmási, ill. a Simon , Pogány , Nyires , Endes , Tüskes és Ördöfi , mig a zalai oldalon a Hangyálos , Nagymarosi és Zimány szigetet. A szigetek az uradalmak birtokában voltak, és az olyan, mint pl. Balatonmagyaródon a Pörkölt-szi get , mely a községi területhez tartozott és a falubeli csorda" legelte, kivételnek tekinthető. A szigeteket általában az uradalmak hasznosították, többnyire legeltetéssel. Az uradalmi hasznosítás azonban nem lehet nagyon régi keletű, valószínűleg az úrbéri földrendezésig nyúlik vissza.
