Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

Banner József - Mester György: Eleki német gyermekdalok, mondókák és szöveges játékok

A botocska nem akarja a kiskutyát verni, A kiskutya nem akarja etc. Kiküldi az ur a tüzecskét, Égesse el a botocskát. A tüzecske nem akarja a botocskát elégetni, A botocska nem akarja etc. Kiküldi az ur a vizecskét, Oltsa el a tüzecskét. A vizecske nem akarja a tüzecskét eloltani, A tüzecske nem akarja etc. Kiküldi az ur az ökröcskét, Igya meg a vizecskét. Az ökröcske nem akarja a vizecskét meginni, A vizecske nem akarj a etc. Kiküldi az ur a mészárost, Vágja le az Ökröcskét. A mészáros nem akarja az ökröcskét levágni, Az ökröcske nem akarja etc. ' Van olyan változat is, amely a her /'ur'/ sző helyett mindenütt a paur /'paraszt'/ szót használja. A refrénszerű elemeknek efféle szakaszonként való növekedése és "visszagöngyölitése" a magyar folklórban is jól ismert. A gyerek memóriáját és logikai készségét meglehetősen próbára teszi, hogy az egyes szakaszoknak a mondanivalót előre vivő uj elemeit forditott sorrendben és egyenletesen növekvő terjedelemben kell elmondania. Az első két sort csak egyszer, mintegy bevezetésül mondják. A továbbiakban minden versszak egy sorral nő, úgyhogy az utolsó szakasz 10 sorosra duzzad. Az ilyen mondókák neve az eleki németeknél retsls /'fejtörő'/. Mondják őket minden különösebb cél nélkül, de gyakran zálogosdi elemeként is használják: aki valahol téveszt, zálogot ad. Adatközlő: Singer Jánosné /74 éves/.