Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

Banner József - Mester György: Eleki német gyermekdalok, mondókák és szöveges játékok

már* A mai német iskolában tanult dalaikat természetesen ram rettuk be gyűjtésünkbe} nem annyira iskolai jellegük miatt, hanem azért, mert még nem Táltak közkinccsé, és kérdés, hogy azzá Tálnak-e majd. Az egyes korosztályoknak az egyes játékokkal és nsomdekákkal kapcsolatos tájékozottságát, illetve annak okait TizsgálTa érdekes adalékokra bukkantunk. Voltak, akik aszal magyarázták - önmagukból kiindulTa általánosító jelleggel tájékozatlanságukat, hogy az elekiek régen még gyerekkorukban sem nagyon értek rá játszani, mert már a legkisebo gyereknek is ki kellett vennie részét a munkából, akár szegény, akár módos szülők gyermeke volt. Elmondták például, hogy szántáskor már az apró gyereket is felültették a lóra haj tónak, és ha nem ült rajta biztosan, rákötözték. Be ugyanakkor olyan emlékeik is vannak, hogy szép nyári estéken egyes utcarészek valóságos játéktérré váltak, s amikor megszólalt a harang, pillanatok alatt kiürült az utca, mert a hagyományos rend szerint harangszóra otthon kellett lenni. Be alapjában véve a tipikus gyermekmunkák éppenséggel nem *sárj&k ki a játékot-, nem véletlen, hogy legidősebb adatközlónk emlékezetében az egyik mondóka a libalegeltetéshez kapcsolódik /41. sz. szöveg/. Kétségtelen, hogy az eleki német paraszti élet rendje szigorú volt és célszerűségre törekrő, de ugyanakkor szívósan hagyományőrző is. A népi gyermekkultúra roha.mos elsorvadásának, ill. eltűnésének okait - ugy hisszük mindenekelőtt az iskolában kell keresnünk. Az iskolának már a régebbi időkben sem volt túlságosan fejlett érzéke a népi kultúra iránt, a két világháború közötti időben pedig ez az érzéketlenség még más káro3 tényezőkkel is párosult* Ezért kerültek az oktatás homlokterébe a jellegtelen mü-gyermekdalok és játékok. A dolgozatunkban bemutatott darabok kőzött is van néhány ilyen, amelyeket azonban a népi közízlés már évtizedek óta befogadott és nyelvben, dallammenetben stb, bizonyos fokig asszimilált is. /ilyen pl. 19* és 31* sz. szövegünk, de feltehetően iskolai eredetű a kösölt memória-