Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

Takács Lajos: Berki pásztorok a Kisbalaton szigetein

déknek, a berki életnek Toltak kitűnő ismerői, hanem állataikat gyógyították, ÓTták és arra is képesek Toltak, hogy különböző praktikákkal együtt-tartsák Tagy szétkergessék őket. Aki erre képes Tolt, azt a falubeliek tudós

nak, cucormányosnak tartották, akinek hatalma Tolt rendkiTüli dolgokat is véghezTinni. "A pásztorok közt Toltak tudósok - emlegetik még ma is - ha ugy néztek is a marhára, az már nem folatott meg". A kanásznak főképpen a disznót a férgesedéstől kellett óvni. amikor a sérülést "beköpte a légy" ós a légylárTák a sebben elszaporodtak. A tudós kanász ezt is gyógyította. "Hegedűs apja olyan Tolt, említették az egyik Torsi pásztorról - hogy ha az állat megférgesedett, a bogár bepökte, csak szóltak neki; bátyám a bogár megpökte! Na, jól Tan, menj csak haza, harmadnapra nem lesz férges." Ma is bizonyítják, hogy ugy törtónt. Egy másik Torsi kanász unokája pedig a bugásra Taló ösztökélést mondta el; "tudott valamit öregapám. Egyszer nem búgtak a disznók, nem álltak meg a kannak. Az aztán hozott yalahonnan kenderfonalat, az egyik végit hozzákötötte a kerítéshez, a másikat fogta. Háromszor át köllött hajtani a disznókat, meg vissza. Mindjárt búgtak." A gulyások, csordások között akadt olyan, aki a rugós tehenet megfékezte. "Egyszer rúgott a tehén - mesélte az egyik zalavári ember - apámnak is volt tudománya. Mondta, hogy majd megszelídül. Este, mikor hazaértem, egy káposztás kő volt a jászolban, és arra tette a szénát. Nem rúgott a tehén többet. Meg volt rontva." Ha a tehén nem adott tejet és azt hitték, hogy valaki megrontotta, akkor leginkább egy berki madárnak, a fügecinkének /másnéven nádcinkének vagy berki cinkének

/ a fészkéből, az un. fügefeszekből

, melyet a madár a vízparti fák ágaira épített tavasszal, téptek ki pár szálat és azzal füstölték körül a tehén tőgyét. A fügefészket különben, ha a madarak kirepültek, le kellett a fáról szedni és otthon kel-