Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

TÖRTÉNETI ADATOK - Schram Ferenc: Népszokások Bereg megyéből

sőt ma már elengedhetetlen - lenne, ez . inkább kora még romantikus szemléletének, mint a gyűjtő hibájának róhatő fel. Hibája viszont, hogy megfigyeléseit néhol lirai kitérésekkel is bőviti. /Ezeket helykímélés végett kipontoztuk./ Helyesen látja meg viszont, hogy a művelődés és az anyagi helyzet párhuzamosak egymással. Egyéb szociográfiai megfigyelései is eléggé helytállóak. Lejegyzésében törekszik az eredeti népnyelvet minél hivebben visszaadni, ez különösen nyelvi fejezeteiből tűnik ki, de néprajzi megfigyeléseiben is fonetikusan ir, ha idézi adatközlőjét. Mielőtt anyagának közlésére rátérnénk, röviden ismertetjük életrajzát. 1860-ban született Kis-Lőnyán, atyja Zsigmond itt volt tanitő. Iskoláit Munkácson kezdte, 1880ban Sárospatakon fejezte be. Jánosiban /Gömör m./ kezdett tanítani, egy év múlva azonban már Beregsurányban tanit, honnét Hetébe helyezték át. Hét év után Parnosra kerül, egy év múlva Beregszász-Vég-Ardóba. Élete végén Debrecenben találjuk, tüdővész miatt 1904-ben nyugdíjazták, 1906-ban meghal, Debrecenben. Első költeménye 1877-ben jelent meg, 1878tól munkatársa a Gömör-Kishontnak, verseket, novellákat, vezércikkeket ir. Több mint 22 lapban jelennek meg müvei* szerkesztette a Gondűző Képes Kalendáriumot és a Tiszavidéki Mulattató Naptárt is. Több színmüve is ismeretes. Bemutatandó munkájáról ezt olvassuk életrajzában;"Népköltési gyűjtemények Beregmegyéből cz. összegyűjtötte a vármegye népszokásait, dalait, meséit és babonáit* mely munkáját a beregvár *ígyei tanítóegyesület pályakoszoruzta."

3 Az I., valamint a IV-IX. fejezeteket teljes terjedelmükben közreadjuk, mint azonban emiitettük, azokat a mondatokat, melyek nem.tartoznak szorosan a tárgyhoz, mondanivalójukkal nem bővítik ismereteinket, kipontoztuk. 1» Általános jellemzés íltalában elmondhatjuk, miszerint Beregvármegye lakosai között minden tekintetben első helyet foglal el a