Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

K. Csilléry Klára: Adalékok a magyar népi világitás történetéhez

ADALÉKOK A MAGYAR NÉPI VILÁGÍTÁS TÖRTÉNETÉHEZ A magyar paraszti lakásberendezés és bútor történetét kutatva, átnéztem az eddig kiadott magyar boszorkánypöröket. A pörök vallomásaiban elég gyakran emlitenek különböző világitóeszközöketj ez adatok ismeretében a magyar népi világitás ujabb problémája merül fel. Az adatokban ugyanis, - melyek nagy részükben az Alföldről, és Északnyugat-Dunántúlról valók -, feltűnően sokszor szerepel a gyertya használata. Az általam talált 19 világitásemlités közt egy pontosabban meg nem határozható /'.. egy nagy békát lábával összetapodott, világ

gal keresték...' Felsőbánya, Szatmár m. 1696/

1 adaton kivül csupán két 18. század eleji feljegyzésben fordul elő utalás mécses használatára. Az egyikben cserépmécsesről olvashatunk: '...a vén Asszony nekie az Mécses cserep

et verte az Fejéhez.' /Császár, Komárom m., 1714./^ A mécsre vonatkozó másik adat Ladányból^ való, 1723-ból /'...felserkentek s mécs

et gyújtottak'/. Gyertyára a legkorábbi adataink Nagytany és Nagymegyer Komárom megyei községekből valók, 1627-ből.* Ezek közül a nagymegyeri luanj András vallomásában ez áll: '...estve giertia giuitat kor uesztegh allot az agi feienel-.ket felől tapasztaltak meg az niakat.. .azonban be uittek az giertiat, es egiebet nem latot, hanem ket Vörös matskat...'. Még egy 17. századi adatunk van, Debrecenből /1694/, ebben a gyertyá

n kivül gyertyatartó

kat is emlitenek.

5 A 18. századi adatok származáshelye: Vaszar /Veszprém m., 1758/, Kiskunhalas /Pest a., 1751/,

8 Hegyközpályi /Bihar a., 1726, 1731/,

9 Szentjános /Bihar m., 1732/,

10 Telegd /Bihar m., 1766/, ÍTagyzerind /Arad m., 1756/,

12 Felsőbánya /Szatmár a., 1728, 1731/,~ Marosvásárhely /1752/,

14 és Bözöd /Udvarhely a., 1739/. Hozzávehetjük még ezekhez a decsi /Tolna m./jobbá-