Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

Horváth Terézia: A kapuvári parasztvarrónők

nyecskének öltöztetett babákon megörökíteni a hagyományos helyi viseletet, amint ez már országszerte szokás. A kapuváriak főleg amerikai rokonoknak ajándékozzák ezeket a babákat, hiszen a századfordulón sokan kivándoroltak innen. Valamikor a legügyesebbek kiemelkedtek az átlagos varrónők közül, de most már nincs szükség különleges készítményeikre, visszasüllyedtek az egyszerű parasztvarró szintjére. Már csak egyszerű szoknyát, bluzfélét, esetleg kis ko bakot készítenek ezek a varrónők, és őrzik a hagyományos szabásformákat. Ma is olcsón dolgoznak;az 1950-60-as években egy bluz varratása 13-14 Ft, öltözeté 30 Ft, kobaké 5 Ft. A ma működő néhány öreg parasztvarró régi megrendelőinek parasztos igényeit elégíti ki, de megélhetése érdekében egyre inkább átáll modernebb, uras ruhák varrására is. A népviselettel együtt lassan elmúlik a parasztvarrónő intézménye is Kapuvárott, hogy átadja helyét a városi értelemben vett varrónőknek. Horváth Terézia Jegyzetek 1. F., Rábaköz s népe szokásai és divatjának ismertetése. Regélő, /1840/ 44, 49. 2. Kapuvári Helytörténeti Múzeum Néprajzi Levéltár Vl/5. 3. A közeli Csornán nem is specializálódott a fehér pamuttal hímzett, a fehér rátétes és az aranyhímzésű fehér fejkendők előállítása. Egészen divatjuk elmultáig, a XI. század elejéig házilag készítették őket. 4. Általános, pl. Szanyban is ugy volt. 5. A férfi szabó intézménye nagyobb multu. pl. Szanyban még emlékeznek arra az időre, amikor csak férfi szabók voltak, "nem vót asszonszabó". ók varrták a női ujjast, a tunikát is. Tőlük tanultak meg varrni a varrónők is a századfordulón,akárcsak Kapuvárott.