Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

tisztelet nyilvánul meg /B.H. lngepoB, 1957, 74-75./. A délmagyarországi ruténeknél a gazda vacsora előtt minden állatnak bobájkát visz ki, melybe csipkebogyótermés van bedugva /Szabó 0. 1913,182./. A Philippopolkörnyéki bolgárok a kecskének rizsből, kölesből és lencséből készítenek ételt, hogy ne tévedjen el. /Strausz A., 1897, 315./. Az ujgörögök az ökröknek sütnek speciális kalácsot /G. A. Megás, 1958, 41./. Felső-Ausztriában az emberek által fogyasztott Störibrotről elnevezett Tiehstörit /M. Höfler, 1905, 21./, a németek karácsonyra süteményt, újévre kenyerecskét, háromkirályokra szintén különböző süteményeket sütnek az állatoknak /p. Sartori, 1914, 67.) HDA Neujahr és Reujahrs und Dreikönigsgebácke címszavai/. A finnek nagy kenyeret sütnek az állatoknak /A. V. Rantasalo, 1920, III* 117./. 184. A dánok állat alakú kalácsait első szántáskor a lovak és a szántó emberek kapják /Danish peasant..., 1955, 62./. A németek aratásig őrzött karácsonyi kenyerét a lovak és szolgák kapják/feDA leichnachtsgebáckcímszava/.Hasonló, finnekre, észtekre, skandinávokra, vagy általában É-Európára vonatkozó adatok: M. Höfler, 1902, 438.» Rantasalo, 1920, III. 103-104.} U. ott, 94-101 - itt a szerző megjegyzi, hogy nem az állattartással, hanem a földmüveléssel való kapcsolat az eredeti} M. Höfler, 1905, 12.} G. Ránk, 1949, 69-72. 185. A lengyel és északi magyar adatok alapján valószínűnek látszik, hogy a szlovák adathiány csak a gyűjtés hiányosságának köszönhető. 186. Lengyel: J. S. Bystron, 1947, 171.} Sokác: Dömötör S. 1959 , 348. Bunyevác: Iványi I., 1891, 119. Délmagyarországi bolgár: Czirbusz G., 1913/a, 90. 187. Pl. a magyarországi szerbek a szalma behozatalakor állathangokat utánoznak /*$• Rajasich, 1873, 118. i Juga V., 1913, 81/. További délszláv adatok; E. Schneeweiss,